Nincs kiút: kezdődik a parlagfűszezon

Nagyon sok allergén növény vesz minket körül, vannak kevésbé jelentősek, amelyek keveseknek okoznak panaszt, nem úgy a hozzánk behurcolt, Amerikában őshonos parlagfű, amely közel három hónapon keresztül szórja virágporát, százezrek hétköznapjait keserítve meg. Bár idehaza nem készül naprakész pollenriasztási rendszer, a szomszédos Magyarországon viszont az allergiások a közegészségügy által napi rendszerességgel frissített pollennaptár segítségével tájékozódhatnak arról, hogy mely pollen van éppen a levegőben, így egyből kiderül, hogy a parlagfű vagy a csalánfélék okozzák a tüsszögést, orrfolyást, könnyezést, azaz a szénanáthás tüneteket. Ebből kiderül, hogy a parlagfű pollenszórása már elkezdődött, magas a koncentrációja a levegőben, csakúgy, mint a csalánféléké, az üröm és a kenderfélék koncentrációja közepes, de a pázsitfűfélék, az útifű, a lórom, valamint a disznóparéj- és libatopfélék pollenje is okozhat még tüneteket az arra érzékenyeknek, bár utóbbiak koncentrációja már alacsony.

Az Észak-Amerikából származó ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) mára nemcsak Magyarországnak, hanem Szatmár megyének is az egyik legelterjedtebb gyomnövényévé vált. Erőteljes növekedésű, akár 2 méter magasra is megnőhet. Levelei egyszeresen vagy kétszeresen szárnyaltan szeldeltek, hasonlóak a fekete üröméhez, de világosabb színűek — felső oldaluk kevésbé sötét zöld, fonákjuk szürkészöld, míg a fekete üröm leveleinek felső oldala jóval sötétebb zöld, erősen kontrasztos a fonáki oldal fehéresen molyhos felületével.

Az apró, de igen nagy számban fejlődő porzós virágok kicsi, lefelé néző fészkekbe tömörülnek, a fészkek pedig hosszú, függőlegesen álló füzérekben sorakoznak a központi szár és az oldalhajtások csúcsán. A kezdetben zöldes virágok a pollenszemek érésével élénksárgává válnak. A parlagfű tömeges pollenszórása hazánkban jellemzően július végén kezdődik, bár esetenként már júniusban is lehet virágzó példányokat találni. A parlagfű pollenkoncentrációja általában augusztus végén, szeptember elején tetőzik, a pollenszemek az első fagyokig jelen lehetnek a levegőben.

Sok bajt okoz

A pollenallergiások zöme érzékeny a parlagfűre, a könnyezéssel, szemviszketéssel, tüsszögéssel járó szénanátha egyaránt sújtja a felnőtteket, a gyermekeket és a fiatalokat.

A tünetek megelőzése, csökkentése érdekében az érintett betegek már most keressék fel a kezelőorvosukat, és konzultáljanak vele a szezont megelőző gyógyszerszedésről! A parlagfűszezon kezdete előtt 10–12 nappal, még a tünetek megjelenése előtt célszerű a

gyógyszereket megelőzésként alkalmazni — emelte ki lapunknak dr. Tallián Katalin allergológus szakorvos.

A parlagfű pollenjére allergiás szatmáriak, ha tehetik, az elkövetkező hetekben ne maradjanak sokáig a szabadban! Bár az időjósok szerint az elkövetkező napokban nem számíthatunk csapadékra, de jó tudni, hogy a zápor utáni időszak kíméletes az allergiás személyek számára, hiszen az eső megtisztítja a levegőt a pollenektől.

A parlagfű pollenjére allergiás személyek csak akkor szellőztessenek, amikor kevesebb a pollen mennyisége a levegőben: városokban reggel 6 és 8 között, vidéken este 7 és éjfél között. A ruhát, cipőt, amelyet nap közben viseltünk, ne vigyük be a hálószobába, mert a ráragadt pollenek is okozhatnak tüneteket, ugyanakkor az allergiás személyeknek érdemes minden este hajat mosniuk.

Immunterápia segíthet

A tüneti kezelésen — orrcsepp, szemcsepp és a panaszokat enyhítő antihisztaminok — túl allergológus szakorvossal való konzultációt követően, megfelelő tesztek elvégzése után allergénspecifikus immunterápia is segíthet a tünetektől szenvedő szatmáriaknak. Az allergiát tartósan, akár 10–12 évre megszüntető kezelést még az allergén növény virágzása előtt, legalább 2 hónappal korábban el kell kezdeni, de a legalkalmasabb az őszi-téli időszak.

Az allergén-immunterápia nem csak a tüneteket kezeli, hanem az immunrendszer működését hangolja át, ennek eredménye, hogy az átlagosan 3–5 éves kezelés végére a beteg panaszok nélkül el tudja viselni azt az anyagot, ami korábban a tüneteit okozta. A tapasztalatok szerint azonban már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, főként a szem- és orrtüneteik javulnak. Az allergén-immunterápia során a beteg azt az allergént szedi szigorúan ellenőrzött adagolásban, a kezelőorvos által előírt módon, amire allergiás. A kezelés mellékhatásai enyhék, és minden esetben átmeneti jellegűek. Akinél előfordul, annál helyi reakció — bizsergés, viszketés a szájban — szokott jelentkezni.

Súlyos asztma, bizonyos gyógyszerek szedése, rosszindulatú daganat, súlyos pszichés zavarok és autoimmun betegség esetén nem javasolt ez a fajta terápia, a terhesség pedig szintén kizáró ok. Egy másik rossz hír, hogy az immunterápiát az állam nem támogatja, egy kezelés pedig több száz lejbe kerül.

Magasabb bírság

Amint arról az elmúlt hónapban lapunk hasábjain is olvashattak, a 20 000 lejt is elérheti a bírság összege, ha valaki a saját területén nem irtja a parlagfüvet, miután július 15-én megjelent a Hivatalos Közlönyben, s ezt követően hatályba is lépett a 2020/129-es számú törvény. Egy, a parlagfű irtását kötelezővé tevő törvény egyébként már 2018 óta hatályban van, a múlt hónap közepén életbe lépett jogszabály újdonsága, hogy drasztikusan megemelte a mulasztókra kiróható bírságot. Így a korábbi 750 lej helyett már 1000 lejtől kezdődik és 5000 lejig terjed a magánszemélyekre kiróható bírság összege, a jogi személyeknek pedig az eddigi 5000 lejes minimum helyett 10 000 és 20 000 lej közötti bírságra kell számítaniuk, ha nem irtják a rendkívül allergén gyomnövényt. Módosult egyúttal az ellenőrzések rendszere is: a polgármester által megbízott személy, a helyi rendőrség vagy az Országos Környezetvédelmi Őrség felügyelői ellenőriznek és bírságolnak, ha rendellenességet tapasztalnak. Rajtuk kívül a prefektúra által megbízott szakembereknek is jogukban áll büntetni a parlagfűtörvény be nem tartását.

Bumbuluţ Krisztina