×
2021. 10 21.
Csütörtök
Orsolya
20 °C
Borult idő
1EUR = 4.95 RON
1USD = 4.25 RON
100HUF = 1.36 RON
Felfedező

Nyári kikapcsolódás a Megyei Múzeumban

2021.07.11 - 09:26
Megosztás:
Nyári kikapcsolódás a Megyei Múzeumban
Korabeli hangulatot idéz a tábla
Júliusra és augusztusra is jut egy-egy remek kulturális csemege a Szatmár Megyei Múzeum mindkét részlegén: a szabadulószoba a főépület hűvös pincéjében üzemel július 15-től, a jelenleg Nagykárolyban kiállított Dali-művek pedig a művészeti részlegen lesznek látogathatók augusztus 16-tól.

Kirándulj vissza az időben! Románia első múzeumi szabadulószobája vár Szatmárnémetiben!
A History Escape Room egy egyedi koncepció, amelyben az ismert szabadulószobák csapatos logikai játékait behozzuk egy múzeumi környezetbe.
A szabadulószobák ötvözik a szórakozást a logikával és a csapatmunkával, olyan helyiségekben, amelyek hangulata és dekorációja arra hivatott, hogy több tíz percig feszültség alatt tartsa a résztvevőket. A játék során a csapatot egy kiválasztott tematikájú szobába zárják, amely a Szatmár Megyei Múzeum esetében Uglár József kommunista párttitkár irodája lesz, amelyben rejtvények és logikai játékok sorozatát kell a csapatnak megfejtenie a szökés érdekében.
Amiben különbözik ez a szabadulószoba minden más szabadulószobától, az az, hogy a benne lévő berendezések, tárgyak korhűek, valamint valós, helyi történetet dolgoz fel, amelyet történészek kutattak fel.

BIROUL PCR


A feladatotok, hogy kiszabaduljatok Uglár József kommunista párttitkár irodájából, mielőtt a Szekuritáté kezei közé kerülnétek.
1974, Szatmárnémeti. A Szatmár Megyei Múzeum ekkor a Román Kommunista Párt Szatmár megyei bizottságának székhelye volt. Egy időutazás révén a megyei párttitkár, Uglár József üres irodájában álltok, aki az udvaron található Párt Kantinban ebédel, ami általában egy órát tart.

hirek/2021/julius/10/a-voros-fenyben-pompazo-telefon-nem-jelenthet-jot.jpg
A vörös fényben pompázó telefon nem jelenthet jót


Célotok minél több kompromittáló dokumentumot, információt gyűjteni, amelyek a párt féltett titkaira derítenek fényt. Azonban egy dologgal nem számoltatok, az iroda ajtaja rátok zárult, és kb. egy órán belül ki kell jutnotok. Ekkorra tér vissza a párttitkár, aki ebéd után meg szokta hívni egy kis import kávéra a kék szemű szekus fiúkat. Biztosan nem akarjátok, hogy a kezükre kerüljetek!
A játék tehát 60 percig tart, és a szökéshez a legfontosabb a csapattagok közti kommunikáció. A játékhoz nem szükséges semmi történelmi tudás, minden szükséges információt a helyszínen megkapnak a csapatok. A szabadulószoba július 15-én nyit, és kizárólag a History Escape Room Facebook-oldalán lehet majd időpontot foglalni. Érdemes kipróbálni, garantálom, hogy ilyen élményben még nem volt részetek.

hirek/2021/julius/10/ceasusescu-elvtars-kepe-elengedhetetlen.jpg
Ceauşescu elvtárs képe elengedhetetlen

 

Salvador Dali először Szatmáron


A Meghökkentő Dali kiállítást a Kesauri Gyűjtemény sorozatai alkotják Salvador Dali eredeti műveiből: litográfiák (kőnyomatok), kerámiák, bronzból, ezüstből, kárpitból készült alkotások. A kiállítás korunk egyik legnagyobb művészének, Salvador Dali munkájának legfontosabb jellegeit emeli ki.
Salvador Dali (1904. május 11. – 1989. január 23.) festő, szobrász, filmrendező, író a szürrealizmus egyik legkiemelkedőbb alakja.
A kiállítás célja Dali festői munkásságának bemutatása, művészi nyelvezetének és vízióinak megismertetése. A megfoghatatlan nyilvánul meg festői nyelvezetében, rávilágítva sajátos látásmódjára és érzékenységére. Képei a láthatón túli kimondhatatlant próbálják felidézni. A rejtvények és rejtélyek világa arra készteti nézőit, hogy elgondolkodjanak az élet alapvető kérdésein. Dali kreativitása a „gondolkodni”, „képzelni” irányába vezet, mellőzve a „látni” fizikai valóságát.
Gondolkodásmódjának és festői önmegvalósításának alapjává válik az alkalmazott paranoia-kritika módszere. „Imperialista haraggal akarom megvalósítani a pontos képeit a valódi irracionalitásnak, ezek az ambícióim a vizuális kifejezésben.” (S. Dali)

Salvador Dali életrajza


Salvador Dali festői tehetségére hamar fény derült. A klasszikus rajzolás alapjainak tanítására szülei magántanárt alkalmaztak. Mint a legtöbb korabeli művész, Dali is az akkor ismert művészeti stílusokban festett. A korai időszakából (1914–1927) fennmaradt munkáin érezni lehet Rembrandt, Vermeer, Caravaggio és Cézanne hatását is. Ennek az időszaknak a végén Dali műveiből már szürreális levegő árad, amely nem annyira a valóságot, mint a belső világát festi le.

hirek/2021/julius/10/dali-plakat.jpg


Az 1923-as év környékén Dali a kubizmussal kezd el kísérletezni. Abban az időben a legtöbb kollégája impresszionista stílusban próbálta ki a képességeit. E stílus Dali számára már egy lezárt korszakot jelentett. Dali annyira jól elsajátította a klasszikus művészetet, hogy 1928-ban a Pennsylvania állambeli Pittsburghi Carnegie Nemzetközi Fesztiválon bemutatott, Kenyérkosár című festményével világhírnévre tett szert. Ez a műalkotás egy teljesen más művészeti stílus példája. A festmény olyannyira valószerű és szép volt, hogy szinte fotorealisztikusnak mondhatjuk. Dali nagyon korán uralta a rajzoláshoz szükséges készségeket, elsajátította az akadémiai rajz, a festészet és a klasszikus művészet titkait, de a kubista iskolát is végigjárta, hogy a már hírnévre szert tett kortársainak szintjén legyen, ezt követően pedig tovább kellett lépnie, mert a kubizmus hősi ideje lejárt. Önmagát átlagos, vidéki művésznek tartotta, ugyanakkor munkásságát Picasso és De Chirico „metafizikus” festményei ihlették. 1929-ben egy, a jövőjét meghatározó esemény történt: belépett a szürrealisták sorába. A szürrealista mozgalommal és Breton csoportjával való rövid „hivatalos” kapcsolat ellenére Dali mindig is a szürrealizmus reprezentatív művésze volt, és az is marad. Salvador Dali — szürrealista nyugtalanságának köszönhetően — még a szürrealistáknak is fejfájást okozott. Ő a határok nélküli szürrealizmus híve volt, mondván: „A szürrealizmus – én vagyok!”, és mivel elégedetlen volt a Breton által javasolt pszichés automatizmus elvével, feltalálta a „kritikai-paranoid realizmus”-nak nevezett módszert, amely spontaneitáson alapul, és amelyet az elme kreatív cselekedete nem irányít. A kreatív cselekedetet tudományos érvényűvé akarta tenni, az elme által felismerhető festmények készítése által, megfogva a tudatalatti figyelmét a felismerés révén. Breton csoportjától 1939-ben szakadt el véglegesen. Dali meg volt győződve arról, hogy célja — a reneszánsz nagy mestereihez hasonlóan —, hogy tudjon írni, és hogy az ő technikájuk révén ki tudja majd fejezni azokat az ötleteket, amelyek a festésre bátorították. Dali megfogalmazza a kritikai-paranoid módszer elméletét, amelyben az észszerűtlen asszociációk különféle formáit alkalmazza, különös tekintettel a vizuális érzékelés szerint változó képekre. Például létrehozza a „játékkártyák” sorozat szereplőinek az arcát — a repülő madár és egyebek. A művész egyik jellegzetessége, hogy bár képei bizarrak, tökéletes, „akadémiai” formában rajzolta őket, fotografikus pontossággal, amelyet az avantgárd művészek már régimódinak tekintettek.
Az Amerikában töltött idő alatt Dali ékszerészként, tervezőként, fényképészként, festőként, portrékészítőként, dekorosként, kiállítástervezőként dolgozott. Díszletet készített az Alfred Hitchcock által rendezett, Elbűvölve című filmnek, de a Dali News újság terjesztésével is foglalkozott. Munkabírása hihetetlen volt.
Szövegei, filmjei, montázsai, fényképes esszéi és balettelőadásai iróniával és paradoxonnal telítettek, a festményeire is jellemző egyforma egységbe olvadnak. A szörnyű eklekticizmus, az összeegyeztethetetlen (látszólag szándékos) összetétel, a kemény és szelíd stílusok keveredése ellenére alkotásai az akadémiai művészet szabályai szerint épülnek fel. Az alanyok tökéletlensége (torz tárgyak, torz képek, hiányos emberi test stb.) „honosítja” a harmonizált ékszerek technikáját, amely a múzeumi festmények textúráját reprodukálja. Ahhoz, hogy megértsük Dalit, nem szabad elfelednünk, hogy ő egy értelmiségi festő volt, aki kreatív ötleteit festette meg. Számára azt volt fontos megmutatni, amit spontán érzünk, gondolunk, kipróbálunk, ellentétben azzal, amit látunk. A kritikai-paranoid módszer vált a fő gondolkodási eszközévé és a kortárs önkifejezés egyetlen formájává. „Az én ambícióm a festészet területén az, hogy a lehető legabszolutisztikusabban megvalósítsam az irracionalizmus képeinek pontosságát.” (S. Dali) Magyarázta munkájának értelmét, de nem igazán ment bele a részletekbe: „… ha ezt a dolgot túl egyszerűnek látjátok, szóljatok, boldogan tovább bonyolítom…” Dali kreativitása — mint minden géniusz munkássága — ma is meghatározó. Az egyik gyakran használt megfogalmazása: „Azt hiszem, most a középkorban vagyunk, de egy szép nap eljön a reneszánsz ideje” — a modern világ elszemélytelenedésében és a spiritualitás hiányában ez egyre érvényesebb lesz. „Évszázadok múlva Leonardo da Vinci és én boldogan fogunk találkozni”, mondja Dali, mi meg az ő művészete által ugyanígy kellene gondolkodjunk és próbáljunk egy jobb világot létrehozni. Minden technológiai vagy tudományos vívmánynak örült, és szerette a progresszivitást. Sikere tehetségének köszönhető. Nekünk, nézőknek Salvador Dali megmutatta a világot úgy, ahogy ő látta és felfogta, ugyanakkor erős hatása ma is érződik a festészetben, szobrászatban, zenében és irodalomban is. Élete és munkája során Dali új távlatokat nyitott az emberi ismeretek előtt, ezért olyan érdekes számunkra napjainkban is.


Összeállítás: Kulturális Turisztikai Iroda, Szatmár Megyei Múzeum

 

Cookie