Nyújtsd ki a kezed a szegény felé!

November 15-én, vasárnap negyedik alkalommal tartották meg a szegények világnapját — Ferenc pápa 2016-ban, az irgalmasság szentéve végén hirdette meg a világnapot az egyházban, azzal a céllal, hogy a keresztény közösségek nyújtsák ki kezüket a szegények és rászorulók felé. S ez a kézkinyújtás rég nem volt annyira igazán és mélyen aktuális, mint napjainkban, amikor a koronavírus-járvány következtében a jóléti társadalmak kissé (vagy épp nagyon) megroggyantak, a mindennapi életet kimondva vagy kimondatlanul, de gúzsba köti a holnapi nap egzisztenciális bizonytalansága, illetve az attól való félelem, és jóval kevesebben fordulnak a rászorulók, a szegénységben, mélyszegénységben élők felé — ki azért, mert már valóban nem engedheti meg magának, ki azért, mert bár (még) megtehetné, készül, tartalékol az esetleges majdani szűkösebb napokra. És vannak, akik épp e megváltozott helyzet, körülmények, nem túl biztató kilátások ellenére még inkább azon vannak, hogy segítsenek.
„Az idei év minden tekintetben eltér a korábbiaktól: új, váratlan problémák, korlátozottság, szigorú szabályok — ezzel egyidőben pedig a járvány miatt egyre többen maradnak munka nélkül, egyre több család küzd anyagi gondokkal, a jelenséggel sajnos mindennap szembesülünk. Alkalmazkodva a körülményekhez mi is igyekeztünk, igyekszünk átszervezni a tevékenységünket, amit lehet, azt a digitális eszközök segítségével oldjuk meg, viszont nem tudjuk minden tevékenységünket ilyen módon lebonyolítani. Nekünk az a dolgunk, hogy felkeressük azokat, akiknek szükségük van ránk, segítsünk nekik a lehető leghatékonyabban, mert csak így vészelhetjük át ezt a mindannyiunk számára nehéz időszakot” — fogalmaz Hegedüs Gergő, a Máltai Szeretetszolgálat szatmárnémeti szervezetének vezetője a szegények világnapjához kapcsolódó maratonjuk kapcsán. „Fontos számunkra az, hogy minden helyzetből a lehető legtöbbet tudjuk kihozni, és megragadjunk minden lehetőséget. Tevékenységeink megszervezése során is ezt tartjuk szem előtt: szeretjük a változatos programokat, és abban hiszünk, hogy a közös munka élménye köt össze bennünket igazán.”

Reggeli és vacsora, maszkok, tűzifa

„S bár idén a szegények világnapi tevékenységeinket sem tudtuk úgy megtartani, ahogy a korábbi években tettük, de az óvintézkedések betartásával végeztük a feladatainkat — például azért, hogy minimálisra tudjuk csökkenteni a részt vevő önkéntesek számát, kisebb csoportokban dolgoztunk, nem úgy, mint tavaly, amikor összesen 113 ember dolgozott együtt. Vasárnap — szeretetszolgálatunk hagyományaihoz híven — reggelit és vacsorát vittünk a hajléktalanszállóra; az Ostrovului utcai szociális lakásokba higiéniai termékekből álló csomagokat vittünk, odafigyelve arra, hogy mindenkinek jusson, és egységes legyen az adomány. Egyébként a csomagokban fertőtlenítőszer, maszkok (gyermek- és felnőttméret egyaránt), valamint vitaminok is voltak” — sorolja. Emellett tűzifát biztosítottak 14 család számára, és azokban az esetekben, ahol idős(ebb) személyek vannak, s ennek okán nem tudták elvinni a fát, a szervezet önkéntesei szállították nekik haza a tüzelnivalót. „Hideg van, nyakunkon a tél, talán mondanom sem kell, hogy ez mekkora segítség a családok számára, és milyen hatalmas terhet vettünk le így a vállukról.”

A szegénység árnyaltabb oldalai

Mivel az idei akciónapon nem volt lehetőség annyiféle, a nagyközönséget is megszólító, bevonó tevékenységre, mint tavaly, a máltais fiatalok arra gondoltak, hogy a Harag György Társulat színművészeinek segítségével egyrészt örömöt és kikapcsolódást biztosítanak, másrészt fenntartják az érdeklődést és a figyelmet a témával kapcsolatban. „Abból indultunk ki, hogy a szatmáriak szeretik a színházat, és hiányoznak nekik az elmaradt alkalmak, a társulat tagjai, illetve első körben Bessenyei Gedő István igazgató és Péter Attila Zsolt Pedró első megkeresésre nagy örömmel és teljes mellszélességgel álltak elképzelésünk mellé — pedig igen rövid idő, alig egy hetük volt felkészülni, hiszen az utolsó száz méteren született az ötlet, de nagyon ügyesek voltak, és 12 videófelvételt készítettek, amelyekben egy-egy mű/dal/vers segítségével — Beatles-daltól kezdve Benedek Elek-mesén, Hamvas Béla gondolatain át József Attila-versekig — elevenítették meg a szegénység fogalmát, árnyaltabb oldalait. Ezeket a felvételeket vasárnap osztottuk meg a Facebook-oldalunkon, s a visszajelzések arról tanuskodnak, hogy sok embernek sikerült örömöt szerezni velük.”

Ajándékozz egy kosárnyi helyit!

„Az emberek nincsenek tisztában azzal, mennyi étel és élelem pocsékolódik el — mind-mind olyasmi, ami másoknak nagy segítség (lenne). Ebből kiindulva a Szatmári Falugazdászokkal partnerségben egy zöldség- és gyümölcsgyűjtő akciót szerveztünk (Ajándékozz egy kosárnyi helyit!), amelynek lényege, hogy a termelők a számukra feleslegessé vált termékeket karitatív célra ajánlják fel. Az első gyűjtés több mint sikeres volt, összesen 120 kg krumpli, 20 kg karfiol, 40 kg vegyes zöldség, 600 kg fejes és reszelt káposzta, 40 kg paprika, 50 kg padlizsán (vinetta), 30 liter almalé és 29 kg hagyma gyűlt a lázári és egri gazdálkodóknak köszönhetően, s az adományokat már sikertesen célba is juttattuk” — mondja Hegedüs, hozzátéve: az akció kapcsán „derült ki”, hogy szükségük lesz hűtőházra, ugyanis hosszú távú együttműködésben gondolkodnak a falugazdászokkal. Hasonlóan fogalmazott Magyar Lóránd, a Szatmári Falugazdászok munkájának a koordinátora is: „Fontos a szolidaritás, fontos, hogy nehéz időkben kiálljunk egymás mellett, és segítsünk azokon, akiknek szükségük van rá. Ez az első Ajándékozz egy kosárnyi helyit! nevet viselő gyűjtésünk, de hagyományt akarunk teremteni. Véleményem szerint jó lenne gyűjtőpontokat kialakítani Szatmárnémeti piacain, ahol az árusok a fölösleges, megmaradt termékeiket ott tudják hagyni, fel tudják ajánlani a rászorulóknak. Ezzel párhuzamosan a Máltai Szeretetszolgálatnak szüksége lenne egy hűtőkamrára, ahol az ilyen típusú adományokat tárolni tudná, míg átadja a kedvezményezetteknek” — magyarázza.

Szabó Kinga Mária