Ó, természet!

A kullancs terjesztette bajokról és az ellenük való védekezésről, de a gombafogyasztás veszélyeiről is terjedelmes cikkeket olvashattunk a közelmúltban az SZFÚ-ban, most csak néhány gondolatot fűznék ezekhez, kerülve az ismétlést.

A kullancscsípés mifelénk ötféle betegséget terjeszthet emberre, a jól ismert vírusos agyvelőgyulladást, encephalitist és a bakteriális Lyme-kórt, de a kevésbé ismert tibolát (okozója rikettsia), a krimi-kongói vérzéses lázat, CCHF-et (okozója vírus) és a nyúlpestist, tularémiát (okozója baktérium) is. Mindenki főleg a Lyme-kórt taglalja, mert az a cifrább, de magasan a legsúlyosabb betegség az agyvelőgyulladás, sok halálesettel vagy súlyos maradványokkal. Ez szibériai eredetű, és valószínűleg az itt állomásozó szovjet hadsereg szibériai katonái hurcolták be Európába az 50-es években. Nem kezelhető, de védőoltással megelőzhető. A védőoltást 2020-ig nem importálták Romániába, mert „azért a néhány halálesetért nem volt érdemes”. Most már kapható az európai Pfizer FSME-IMMUN nevű készítménye, gyerekés felnőttváltozatban és a német ENCEPUR is. A veszélyeztetettek és ezért bevenni szándékozók meg kell hogy vásárolják az oltószert, ez kb. 320–340 lejbe kerül. A kullancsnak lárva állapotban hat, kifejlődve nyolc lába van. A kullancscsípést nem érzi az áldozat, mert a vérszívó szájszerve fájdalom- és gyulladáscsökkentő anyagot adagol. A már rajtunk levő kullancsot egy kis gyakorlattal otthon is eltávolíthatjuk kullancscsipesszel, cérnával vagy női körömmel, de szigorúan csak a nyakától fogva, és 3–4 órán belül! Kullancsostól fel kell húzni határozottan a bőrt sátorszerűen, de nem rántva, és így több másodpercig kell tartani, amíg a féreg el nem engedi önként a bőrt. Ne forgassuk, mert nincs menete! Vegyszert, olajat vagy forróságot, jeget téve a vérszívóra nagy bajt okozhatunk.

Gyufafejjel se körözzünk körötte, mert a nyolclábú tudja, hogy abban már rég nincs foszfor. A kivett férget jobb helyeken, például a szomszédban kérésre meg tudják vizsgálni, hogy van-e benne fertőzöttség. Léteznek szerek, melyek erdőjárás előtt a bőrünkre és ruhánkra, de a kutyánkra is kenve elriasztják a vérszívókat. A kullancsnak ősidők óta természetes ellensége volt a fürkészdarázs, de azt a vegyszerekkel teljesen kipusztították, most kísérleteznek az újratelepítésével. Szatmáron akkor terjedtek el nagyobb mértékben az apró vámpírok, mikor az előző városvezetések hatalmas juhnyájak legeltetését engedélyezték a Szamos mentén a városban (szerették tán a juhgomolyát?). Városban, parkokban, kertekben a legjobb kullancs elleni védekezés az átláthatóság, a rendezettség és a rendszeres fűnyírás, éljünk hát vele, mert idén nagy kullancsinvázió várható.

Ha az erdőjárásból kullancsmentesen hazaérkeztünk, a szedett gomba kerül az érdeklődés középpontjába, de legalább annyira legyünk óvatosak vele, mint egy házassággal, mert a se nem növény, se nem állat gomba a mai napig is sok titkot hordoz. Csak ránézéssel soha nem állapítható meg a gombák mivolta, a hozzáértők is 5–6 ismérvük alapján azonosítják őket. Mindig azt kell ismerni legelőbb, hogy melyik gomba nem ehető, hiszen egyetlen gyilkos galóca egy egész családot ledönthet, akár a föld alá is. Vannak kimondott bolondgombák, de van, amelyik csak nyersen, más pedig csak alkohollal fogyasztva mérgez. A mérges gombát kimutató népi módszerek, az ezüstkanál, kutyával megetetni, vagy hogy férges-e stb. teljesen alaptalanok. A gombát fűszerként, de nagy fehérjetartalma miatt ételként is fogyasztják. Ha valaki gombaétel után rosszul van, annak rögtön a sürgősségi szolgálathoz kell fordulnia. A kitin sejtfalai miatt a gomba nagyon nehéz étel, nem megrágva vagy nagy mennyiségben fogyasztva rosszullétet okozhat mérgezés nélkül is, de ezt orvos kell hogy eldöntse. Romániában a piacokon nincsenek gombaszakértők (a szomszédban bezzeg igen), ennek az az oka, hogy egyáltalán nincs ilyen képzés. A 30/2006-os törvény intézkedik ugyan gombaszakértők képzéséről is, de a törvény alkalmazási szabályzata 15 év alatt még nem készült el. Az átlagember ezért jobb, ha csak boltból eszik gombát, többféle is van már, hogy nyugodt lélekkel használhassa a szólásmondást, ami így szól: Nem ettem én bolondgombát!

Tisztelettel,
Dr. Zagyva Miklós