Online suli/offline suli

Én nem akarom sem szülőnek, sem tanárnak megmondani, hogy melyik a jobb vagy hatékonyabb a kettő közül, mert nem vagyok szakember, én csak a saját meglátásomat vezetem itt végig.

A leglényegesebb, hogy nálunk a hely is megvolt arra, hogy külön szobákban tanuljanak a lányok, akik közül az egyik nyolcadikos, a másik meg harmadikos, és a szülők is elfértek, amikor otthonról végzett munka volt szervezve. A másik lényeges dolog, hogy a mi gyerekeink tényleg tanultak otthonról is, és nem azon voltak, hogy milyen házi praktikákkal fejlesszék Among us-os meg PUBG-s fortélyaikat, míg tartanak az órák. Harmadik erény, hogy a tanárok is jól boldogultak az online-nal, működött a rendszer is, volt elegendő sávszélesség mindenkinek.

Míg online suli volt, a nebulóink nyertek mindennap kétszer fél órát, mert nem kellett otthonról nyolc kilométert beautózni — a nagyobbik esetében bebuszozni — a suliig, majd onnan haza, fél órával tovább alhattak reggelente. Házi kosztot ettek, meleg ebédet, nem csoffadt almát kaptak uzsonna gyanánt ízetlen kiflivel, ami a kutyának sem kellett, mikor nem ették meg, és hazahozták. Nem voltak osztálytársaik társaságában, és mi tagadás, nem mentek ki az udvarra a tízperces szünetben, mert inkább videotelefonáltak egymással a kanapéról, és mert a tíz percnek véget vetni úgy, hogy nincs becsengetés, elég nehéz. Az is való igaz, hogy egy képernyőt bámultak órákon át ahelyett, hogy a táblát nézték volna, de ez nem az a régi katódcsöves képernyő ma már, mint amilyen a CRT-tévék és -monitorok idejében volt, gyengédebb a látóidegekkel. Ergonomikus széken görnyedtek ezalatt, nem fapadban.

Aztán megnyitottak az iskolák, lehetett fél órával korábban kelni az autózási idő miatt, és ugyanennyit kuksolni a kocsiban, hallgatni a forgalmi dugó dudaszavait, meg szívni a reggeli meg délutáni csúcsforgalom benzingőzét. Hatkilós iskolatáskát mértem le a kisebbik gyereknél egy reggel, ő mondjuk nem sokat cipeli a hátán, de biztos van osztálytársa, aki igen. Aztán a valódi iskola hozta el azt is, hogy a szülőknek be kellett osztaniuk az idejüket, hogy reggel be tudják vinni és délben a gyerekért tudjanak menni, és meg tudjanak harcolni egy-egy szabad parkolóhelyért ilyenkor. És a valódi iskola hozta el azt is, hogy volt, hogy negyedórát kellett az iskola előtt esőben rostokolni két-három osztálynyi gyereket váró szülőnek. A valódi iskola hozománya volt, hogy maszkban ugyan, de személyesen beszélgettek egymással a gyerekek, egymás valódi arcszínét látták, amennyit a maszk engedett látni, nem a laptop vagy tablet monitora által eltorzítottat, megérinthették egymást, nem csak a képernyőt.

Én nem tudom eldönteni, hogy az online vagy az offline iskola a jobb, de az online iskolában nincs súlya a táskának.

Princz Csaba