Országos kampány: BCG-oltásra szükség van

Tuberkulózisszűrési karavánt indított az Egészségügyi Minisztérium, amelynek keretében több mint 75 ezer romániai lakoshoz szeretnének eljutni az ország minden régiójában. Szatmár megyébe is begördül a tervek szerint a szűrőbusz, amely július folyamán kezdte el tevékenységét a fővárosban, valamint Bákó és Dâmboviţa megyében. A projekt lebonyolítója, a Marius Nasta Pneumoftiziológiai Intézet tüdőorvosa, dr. Mădălina Burecu most egy nagyon fontos felhívást intézett a lakossághoz: a szűrés mellett a BCG-oltás fontosságára világított rá.

A tüdőtuberkulózis fertőzéses eredetű megbetegedés, amelyet a Mycobacterium hominis és Mycobacterium bovis nevű baktériumok okoznak. Utóbbi típus veszélytelenebb, amely inkább a gyermekkori, béleredetű tbc-fertőzésekért felelős. A betegség ugyanis nem csak a tüdőt érintheti, hanem megbetegítheti a gyomor-bélrendszert, a húgy- és ivarszerveket, a csontokat, a bőrt vagy akár a központi idegrendszert, agyhártyagyulladást okozva.

A betegség általános tünetei: fogyás, hőemelkedés, izzadás (főleg éjszaka), étvágytalanság, fáradékonyság, gyakran jelentkező meghűlések. A légzőszervi tünetek közül a leggyakoribb a köhögés — jellemzően a 3 hétnél tovább tartó, visszatérő köhögési rohamok jelzik a betegséget —, a hátfájás és a gyakran véres köpetürítés, ám ez utóbbi nem mindig jelentkezik.

E súlyos megbetegedéseket csak úgy lehet kivédeni, ha a csecsemők születésük után minél előbb megkapják a BCG-oltást. A védőoltást a bőrbe kell beadni, amit csak gyakorlott egészségügyi dolgozó tud megfelelően elvégezni. Az erre kiképzett, szakértő személyzet a szülészeti intézményekben és a tüdőgondozókban is rendelkezésre áll.

Minden egészséges újszülött, még a kis súlyúak és koraszülöttek is az újszülöttosztályról való távozás előtt megkapják a BCG-oltást. Ha „megfogant” az oltás, a beadás helyén, a váll külső felén 4–6 hét múlva kicsi piros duzzanat jön létre. A duzzanat elfehéredhet, s alatta genny képződhet, ami kifakadhat, és hegesen gyógyulhat. A hónaljárokban vagy a nyakon lévő nyirokcsomók enyhe duzzanata nem kóros. Akinek az oltást követően nem alakul ki heg, annál — a tapasztalatok szerint — nincs szükség újraoltásra. Veleszületett immunhiány gyanújakor és HIV-fertőzött édesanyák gyermekeinél az oltást nem végzik el újszülöttkorban. Az olthatóság elbírálása azonban orvosi feladat.

Milyen veszéllyel járhat az oltás?

Az oltás helyén fellépő bőrtünetek vagy a nyirokcsomó-duzzanat több hétig, esetleg több hónapig is fennállhat. Erről tájékoztatni kell a gyermekorvost. Egyik elváltozás sem súlyos, és ritkán igényel orvosi beavatkozást. Magyarországon 11 fertőző betegség ellen térítésmentesen kapnak oltást a gyermekek: tuberkulózis, szamárköhögés, diftéria, tetanusz, gyermekbénulás, Hib (H. influenzae b) okozta agyhártyagyulladás, súlyos Pneumococcus-fertőzés, kanyaró, rubeola, mumpsz és hepatitisz B. Minden gyermeknek szüksége van a betegségek megelőzésére és joga az élet védelmére. A védőoltások évente milliók életét mentik meg.

Bumbuluţ Krisztina