Ötször kevesebb vírusos májgyulladás

Mindenütt csökkent a vírusos májgyulladással diagnosztizált páciensek száma — sőt, 26 megyéből egyetlen esetet sem vezettek be az Országos Közegészségügyi Hatóság (INSP) adatbázisába —, kivéve Vrancea és Szatmár megyét, ahol az országos átlag kétszeresét jegyezték — derül ki az INSP Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központja (CNSCBT) összesítéséből.
Tavaly 21 újonnan felfedezett, vírusos hepatitisz B eset került be a nemzeti felügyeleti rendszerbe, mind akut stádiumban. 2020-ban az esetek 52 százalékában a 35–44 és a 45–54 év közöttiek fertőződtek meg, gyermekek egyáltalán nem, a 0–4 és az 5–14 éves korosztályok körében egyetlen esetet sem vettek nyilvántartásba — közölte a CNSCBT. Vírusos hepatitisz C-ről nem számolt be a szakhatóság.
Az akut hepatitisz B terjedési forrásaiként az egészségügyi hatóság a következőket említi: a fertőzött egy háztartásban élt a pácienssel/hordozóval, heteroszexuális kapcsolat révén, illetve kórházi dolgozó is volt a fertőzöttek között.
A közegészségügyiek a jelentés summázásában megjegyzik, hogy sajnos a 2020-as esztendő és a COVID-19-világjárvány nem hozott javulást a hepatitiszes betegek diagnosztizálásában, a pandémia egészségügyi rendszerre gyakorolt nyomása is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb beteget fedezzenek fel időben, kevesebb igazolt fertőzés kerüljön be a regiszterekbe.

Több típusa is van

A májgyulladást leggyakrabban vírusfertőzés okozza. A kórokozónak öt fő típusa ismeretes, az A, B, C, D és E típusok. Az eltérő jelölésű hepatitiszfajták kórokozói eltérő módon váltják ki a máj gyulladását, és felépítésük, mikrobiológiai jellemzőik is eltérőek. Akut májgyulladást főként az A, B és E vírusok okoznak. Az A és az E fertőződés többnyire járványszerű, a közvetítő fertőzött élelem vagy víz, illetve széklet. A B fertőződéshez közvetlenebb érintkezés szükséges, melynek során fertőzött vér vagy testnedv adja tovább a vírust. Leggyakrabban szexuális érintkezéssel terjed, de nem megfelelően fertőtlenített eszközökkel, injekciós, akupunktúrás és tetoválótűkkel, esetleg körömvágó, borotválkozó eszközök, fogkefe használata által is megfertőződhetnek a betegek.
Hepatitisz B ellen Romániában már 1995 óta oltják a csecsemőket az újszülöttosztályon, itt kapják meg az első vakcinát a születésüket követően nem sokkal, majd két ismétlő oltást alkalmaznak gyermekkorban.
Mindazoknak, akik nincsenek beoltva, azt javasolják, hogy megelőzésként szexuális együttlét esetén használjanak óvszert, kerüljék a fertőzött személlyel közös injekciós tűk vagy személyes tárgyak használatát, ugyanakkor ne tetováltassanak olyan helyeken, ahol nem tartják be a sterilizálásra vonatkozó kötelező előírásokat. A hepatitisz D fertőzött vérrel terjed, és csak azok a személyek kaphatják el, akik már B vírussal fertőzöttek. A C vírus főleg fertőzött vérrel terjed, közvetlen érintkezés útján, a leggyakrabban a nem biztonságos körülmények között beadott injekció, az egészségügyi eszközök nem megfelelő sterilizálása vagy ellenőrizetlen vérkészítmények alkalmazása során. Elkapható vérrel járó nemi érintkezéssel. A hagyományos módon megélt nemi kapcsolat esetén a fertőződés veszélye nem tisztázott, de ha előfordul is, csak rendkívül ritkán, a veszélyt más, nemi úton terjedő betegségek jelenléte növelheti. A C vírus ellen nem létezik védőoltás, ezért csak a megelőző intézkedések betartásával lehet csökkenteni a fertőzésveszélyt.

Bumbuluţ Krisztina