Pálos szerzetesek mellett egy kolozsvári plébános kapta idén a Hit pajzsa díjat

A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából évente odaítélt elismerést a díj egyik alapítója, Horváth Béla volt kisgazda politikus és Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a díj kurátora adta át szombaton Budapesten, az EWTN katolikus televízió stúdiójában, élő adásban.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a díjátadáson levetített laudációjában elmondta: a kommunista diktatúra idején föloszlatott szerzetesrendek többsége nem mert új tagokat fölvenni. A magyar alapítású pálos rend azonban kivételnek számított és már 1960-ban több fiatal belépett titokban a rendbe.
Így a most kitüntetett Udvarnoky László István is már pálosként kezdte meg tanulmányait az esztergomi szemináriumban, ahol azonban kispap társai — köztük maga a bíboros — sem tudták róla, hogy szerzetes.
Erdő Péter elmondta: az egyházmegyében évtizedekig szolgáló pap — mint később kiderült — titokban tartotta a kapcsolatot szerzetesi közösségével. Hozzátette: azt is csak a rendszerváltás után tudták meg, hogy Udvarnoky Lászlót rendtársa, Arató László perében többször beidézték és az állambiztonság is megpróbálta őt beszervezni, eredménytelenül.    
Soltész Miklós, a magyarországi Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára korábban felvett köszöntőjében hangsúlyozta: a kitüntettek példát mutatnak arra, hogy minden időszakban, minden körülmények között „szükséges a keresztény értékek megvallása, továbbadása és sajnos sok esetben újra és újra a megvédése is".
Az államtitkár szólt arról is: a kommunizmus idején, az ötvenes években kezdődött és évtizedeken keresztül, még a 80-as években is folytatódott az egyházüldözés. „Mégis itt vagyunk", mégis újra élnek a felekezetek és az emberek több mint 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet. Ez bizonyítja, hogy hitük miatt üldözöttek áldozata, vértanúságuk, börtönben töltött, üldöztetésben megélt éveik nem voltak értelmetlenek. Nem volt hiábavaló a pálos szerzetesek küzdelme és a határon túli magyar egyházak szenvedése sem, akiket kétszeresen, magyar nyelvükért és kereszténységükért is üldöztek.
Sajgó Szabolcs a pálos szerzeteseket méltatva ismertette: a hat kitüntetett pálos szerzetes, Borsos János József, Botfai József Levente, Imre János Csanád, Temesvári Károly Benedek, Tölgyes Tibor Kálmán és Udvarnoky László István a kommunizmusban lett a rend tagja. Lelkiségüket nyilvánosan nem vállalhatták föl, hivatásukat pedig csak plébánosként gyakorolhatták az államhatalom által meghatározott településeken.
Sajgó Szabolcs a kitüntetett 82 éves Jakab Gáborról azt mondta: a Gyulafehérvári Egyházmegye legidősebb aktív papja a mai napig egyszerre három templomot lát el. Hosszú élete és csaknem 60 év papi szolgálata alatt a félelem sosem tartotta vissza attól, hogy jót tegyen. Mindig azt tette, amit a lelkiismerete diktált „Jézusért, az egyházáért, a népéért és a másik emberért, került, amibe került" —fogalmazott Sajgó Szabolcs.
A Parma fidei — Hit pajzsa díjat 2002-ben alapította Horváth Béla volt kisgazda politikus és a 2008-ban elhunyt Gyurkovics Tibor író. Olyan papoknak, szerzeteseknek ítélik oda minden évben, akik a kommunista diktatúra alatt is hűségesek maradtak hitükhöz. Az elismeréssel járó vörösréz pajzs Madarassy István ötvösművész munkája.

MTI, Fotó: katolikus.ma