Pótolják a kicsik hiányzó oltásait

Az elmúlt hetekben két olyan oltás is hiánycikk volt Romániában, amely a csecsemők számára kötelező, az oltási rendben is szerepel. A vakcinakrízis a tuberkulózis elleni BCG-oltást és a hepatitisz B elleni oltást érintette, nem csak a szülészeteken és a háziorvosoknál nem volt ezekből, de a gyógyszetárakban sem lehetett kapni egyiket sem.

Az Egészségügyi Minisztérium közölte, hogy elkezdődött a hiány pótlása, ám kell még egy kis idő, míg folytathatják az apróságok immunizálását, illetve pótolhatják azok esetében, akiknél ez kimaradt. Az Unifarm cég a mai napon 406 ezer dózis BCG-oltást szállít le, az elkövetkező időszakban pedig 160 ezer dózis hepatitisz B elleni vakcinát juttat el a közegészségügyi igazgatóságokhoz.

Az Egészségügyi Minisztérium felkérte a közegészségügyi igazgatóságokat, hogy összesítsék, vannak-e ebben az időszakban született gyermekek, akiket nem immunizáltak, hogy hamarosan ők is megkaphassák a szükséges védőoltásokat. Azok a csecsemők, akik nem kapták meg a kötelező vakcinákat a szülészeteken, késéssel ugyan, de meg fogják kapni ezeket a háziorvosoktól, anélkül, hogy felborulna a kötelező oltási rend — közölte a szaktárca.

Mik a kötelező oltások?

A gyermekek oltását ugyanis idehaza az oltási rend alapján végzik: az első napokban az újszülöttosztályok szakemberei, majd a háziorvosok. Az érvényben lévő országos oltási rend szerint az első két kötelező védőoltást az újszülöttek kapják meg még a szülészeteken: a világra jöttüket követő 24 órán belül B típusú hepatitisz ellen oltják be a kicsiket, valamint a tuberkulózis és agyhártyagyulladás elleni BCG-oltással immunizálják őket.

Két hónapos korukban a diftéria, torokgyík, gyermekbénulás és ismét a B típusú hepatitisz ellen oltják immár a családorvosok a kicsiket, ugyanezt pedig 4 hónapos korban megismétlik a szakemberek. A következő kötelező oltást a 11 hónapos babáknak írja elő a szaktárca oltási naptára, amikor az előző két oltást újból megismétlik, egyéves korban pedig az első ROR-vakcinával immunizálják a gyerekeket. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni kombinált ROR-oltást nagyon fontos még gyermekkorban alkalmazni, hiszen a legtöbb orvos is úgy tartja, hogy ezeken a betegségeken jobb minél fiatalabb korban túlesni. A kanyaró egyébként komoly tünetekkel jár, ezért nagyon fontos, hogy a kisgyermekek megkapják a védőoltást. A lappangási ideje pontosan tizenegy nap, ezután piros, összefolyó foltok jelennek meg a testen. Magas lázzal, bepirosodott szemmel, erős köhögéssel és orrfolyással jár a betegség, emellett az érintettnek nagyon rossz a közérzete, elesettnek érzi magát. A kombinált ROR-oltást ezt követően a gyermek 5 éves korában kell megismételni. 

A hatéves gyerekek szintén kötelezően meg kell kapják a diftéria-torokgyík-szamárköhögés-gyermekbénulás elleni vakcinát. Az utolsó kötelező gyerekkori védőoltást a 14 éves korosztály számára írja elő az egészségügyi szaktárca, ekkor ismét diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcinát kapnak a diákok.

Miért kell oltatni?

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritka, így néha elfelejtjük, hogy ezek a fertőző betegségek milyen veszélyt jelentenek, milyen súlyos következményeik lehetnek. Ha az emberek nem kapnák meg a védőoltásokat, visszatérne több ilyen fertőző betegség és az általuk kiváltott járványok is. 

A csecsemők és kisgyermekek fogékonyabbak és védtelenebbek a különböző kórokozókkal szemben, mert ebben az életkorban még nem alakult ki az optimális immunválaszadás képessége a fertőzésekkel szemben. Az oltások célja, hogy a megbetegedés esélyét csökkentsék. 

A vakcinák az aktív immunizálás eszközei, ami azt jelenti, hogy az élő, legyengített vagy elölt kórokozót, illetve annak valamely alegységét tartalmazó oltás beadása után a szervezet saját immunválasza hozza létre a védő hatást. Ezután immunológiai memória alakul ki, biztosítva a fertőzésekkel szembeni hosszú távú védelmet.

Mint minden más gyógyszer, a védőoltások után is felléphetnek mellékhatások, leggyakrabban fájdalom, gyengeség, bőrpír az oltás helyén, vagy ritkán akár súlyosabb mellékhatás is. A védőoltások előnyei viszont összességében egyértelműen meghaladják a kockázat mértékét. Ne feledjük, hogy számos, nemrégiben még igen súlyos, tömeges járványokat vagy akár halált okozó fertőző betegség (torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás) azért nem jelent már veszélyt a gyermekekre, mert oltunk ellenük.

Bumbuluţ Krisztina