Rájöttünk, hogy nem mi vagyunk a Föld urai (I.)

Másfél évvel a világjárvány kitörése után arra kerestük a választ, hogy a koronavírus hogyan változtatta meg mindennapjainkat, a pandémia hatásaira milyen módon változtak meg az egyéni és társadalmi szokások, de arra is kíváncsiak voltunk, hogy az átélt időszaknak milyen hosszú távú hatásai lesznek, egyáltalán milyen lesz az életünk, ha megszűnik végre a járvány.
A beszélgetésen részt vett: dr. Frigy Szabolcs egyetemi oktató, iskolapszichológus, dr. Zagyva Miklós orvos, Póti Eduárd történelemtanár, Király Lajos református lelkipásztor, Bessenyi Gedő István dramaturg és Lieb Nemes Zsolt pedagógus. A beszélgetést moderálta: Elek György.
Dr. Frigy Szabolcs társadalmi és szociológiai szempontból elemezte a témát. „Az egyetemi kurzusokban ott van az a fogalom, hogy változástenger (a posztmodern társadalmakat így szokták megnevezni). Ha a tengerbe beledobunk egy követ, mint ahogy a gyűrűk szétáramolnak, mindenhova eljut a változás. Ugyanez a hatása a Covidnak is, bekerült a társadalomba, és messze túlhaladt az egészségügynek, az oktatásnak a szféráján, az egyénnek az életébe is begyűrűzött. Ennek az időszaknak makro- és mikroszinten is hatása van” — mutatott rá Frigy, hangsúlyozva, hogy az elmúlt több mint egy évnek az a tapasztalata, hogy abszolút megváltoztatta a társadalmat. „Úgy megváltozott az életünk, hogy látunk egy folyamatosságot. Míg egy évvel ezelőtt mindenki odafigyelt arra, hogy ne csak a kulcs, a pénztárca stb. legyen nála, hanem a maszk is, mára természetessé vált mindez, ha kilépünk otthonról. Ebben az egész változásban az az érdekes, hogy mennyire nem volt felkészülve a tudománykommunikáció egy ilyen helyzetre. A tudomány ebben a színes környezetben nem tudja kézben tartani a helyzetet, rossz a kommunikáció a környezetben, annak ellenére, hogy egy vakcinatesztnek vagy egy tudományos ténynek mekkora a standardizáló ereje ahhoz képest, hogy egy egyéni, jól eladott vélemény felül tud írni tudományos tényeket. A másik érdekesség, hogy a társadalom átalakításánál abszolút működött a legalapvetőbb marketingstratégia, a sulykolás. A tényszerű közlésre és logikusan elmondott tényekre ez nem működött. Oda jutottunk, mint amikor a rádióban óránként bemondják, hogy igyál napi két liter vizet, de nem mondják el, miért és hogyan, hanem az az alapvető sulykolás, hogy elégszer el kell mondani dolgokat, és akkor elhisszük, vagy úgy teszünk, mintha elhinnénk. Ma már nem kérdezünk rá, hogy miért kell maszkot hordani, hanem hordjuk, mert állandóan mondják. Ez tükrözi a társadalom színvonalát is. Az elején próbáltak tudományos magyarázatokkal érvelni, az átlagemberre viszont csak a sulykolás hat — állapította meg Frigy Szabolcs, hozzátéve azt is, hogy szinte észrevétlenül alakult át az egész társadalom. Rámutatott arra is, hogy az elmúlt évben kimutathatóan nőtt a társadalomban a szorongásnak a szintje. Ez a szorongásra hajlamos embereknél volt jobban észlelhető, de kimutatható az is, hogy a függőségek (az abuzív szerhasználatok, az alkoholizmus, droghasználat, telefonfüggőség stb.) is növekedtek. A depresszióra való hajlammal rendelkezők nagyon nehéz időszakon mennek át, hiszen sok feszültséggel teli, szorongásos helyzetben élünk, amit ma már egyfajta természetességként is elfogadunk, és úgy konstruálódik a valóságunkban, hogy ez az új normalitás. „Ahogy az egy évvel ezelőtti normalitást át lehetett írni, az példaértékű. Külön érdekes, hogy a vallás vagy az oktatás szempontjából hogyan képeződött le a saját munkaterületünkön. Az tény, hogy mást jelent ma a normalitás egy vallásos szertartáson, és mást az oktatásban. A változás mindenhova begyűrűzött” — hangsúlyozta Frigy.
Kiemelte azt, hogy a kultúra a társadalomnak a szoftvere; meghatározza, hogyan élünk ma együtt. Hogy miben lehet mérni egy változásnak a nagyságát, az, hogy mennyi területet érint. Nézzük meg, hogy a nyelvben hány specifikus szavunk lett, hogyan érintette a kommunikációt, az emberek közötti interakciót, hogy hogyan kerestük a térköztávolságot az emberek között, ezt is a kultúra szabályozza egyébként.
A tudományban is az, hogy ennyi idő alatt elő tudtuk állítani a vakcinát, erre is milyen hatással volt. Vannak pozitív hatások is. Az orvoslásban a távgyógyítás, ami eddig elképzelhetetlen volt, ez is hatalmas átalakuláson megy keresztül.
Sokan, például az oktatásban is azt gondolták, hogy a digitalizáció majd demokratizálja a tudást, hogy mindenki megnézi a YouTube-videót, mindenkinek a világ legjobb matektanárának az előadását elküldi majd a tanára, és akkor az milyen jó lesz, miközben ez a válság egyértelműen különböző módon érint társadalmi csoportokat. Most kijöttek a különböző statisztikák, a világ leggazdagabb emberei még gazdagabbak lettek, miközben a világ tovább polarizálódik. Az oktatásban ugyanez van, a digitális oktatás nem hogy összehozta volna az amúgy is szegregált román oktatási rendszert, még messzebb dobta egymástól a társadalmi csoportokat. Ez a válság nagyon sok helyen markánsan szakadékokat hozott létre, amelyeket nagyon sok befektetett munkával lehet minimalizálni is akár.
Rengeteg területet érintett, és azon belül szegmentálni kell, nem minden társadalmi csoportot ugyanúgy érintett, hogy egy ilyen változástengerben élünk, amiben nagyon nehéz megmondani a kimenetelt, merthogy ezek a különböző irányból érkező hatások erősíthetik vagy kiolthatják egymást. Éppen ezért nagyon nehéz ma jövőkutatónak lenni, egy évre sem lehet megjósolni, hogy milyen irányok válnak dominánssá a társadalomban. Az válik majd dominánssá, ami kiszolgálja a hatalmat és a tőkét — szögezte le Frigy Szabolcs, megemlítve azt is, hogy például a sok ágazatban megoldható otthoni munkával a munkaadó sokat spórol; az elején úgy tűnt, hogy a munkavállalónak is előnyös, de most kezd nyilvánvalóvá válni, hogy bizonyos rétegeket kiszipolyoz az otthoni munka. Ahhoz, hogy ez kivédhető legyen, sokkal erőteljesebb kellene legyen a szabályozás, ami egyébként külföldön működik, magyarázta Frigy.

Már semmi nem lesz olyan, mint a járvány előtt

Semmi sem lesz ezentúl úgy, mint a járvány előtt volt, nem fogunk olyan szabadul, lezserül, gondtalanul, vidáman élni, mint korábban — kezdte hozzászólását dr. Zagyva Miklós. Véleménye szerint a Covid hatását a társadalomra csak nagyon felületesen lehet jelenleg megítélni, mert ez egy hosszadalmas dolog. „Nagy tévedés azt hinni, hogy ha beoltják a társadalmat, meg fog szűnni a járvány. Nem fog megszűnni. Ha át lesznek oltva a társadalmak, akkor biztosan csökkenni fog a hevessége, de akkor is itt lesz endémiásan, járványszerűen, viszont meg kell tanulni vele élni hosszú éveken át. A koronavírusnak igazán lemérni a hatását akármilyen szempontból is csak később lehet. Biztosan tanulmányozzák majd tudóscsoportok, szakkönyveket írnak majd róla. Amit ma tudunk, ami biztos, az az, hogy az oltás jót tesz, fognak enyhülni a dolgok, de nem fog eltűnni a vírus, ezt tudni kell. Sőt, komoly angol és amerikai intézetek kutatói olyan véleményeknek is hangot adtak az utóbbi két hétben, hogy az intenzív oltások miatt létrejöhetnek egyéb agresszív vírustörzsek. Jön a vírus, 'belém akar harapni', s ha védett vagyok, akkor megváltozik, és másként támad” — magyarázta az orvos, rámutatva arra, hogy ez egy gyakorlati dolog, ami nagyon könnyen megtörténhet. A most élő emberiség a Covid nyomán megdöbbenve szembesült azzal, hogy nem ő a Föld ura. „Egy láthatatlan vírus uralkodik az emberek felett, és azok nem élhetik az életüket úgy, ahogy szeretnék. A vírus nem egy élőlény, hanem egy DNS-szennyeződés, belekerült az emberi testbe, a sejtekbe, a sejtmagokba, és megváltoztatja a DNS-szerkezetet, hogy reprodukálja önmagát. A vírust inkább méregnek lehet nevezni, mint élőlénynek. Nem lehet védekezni ellene, mert ott van a sejtekben; ha pusztítják a kórokozót, pusztulnak a sejtek is. Nincs gyógyszer ellene, ezért roppant fontos az oltottság” — hangsúlyozta Zagyva doktor, elismerve azt is, hogy orvos létére is nehéz a tájékozódás ebben a témában, mert a betegségről is írnak pró és kontra is, az oltásról is mindenfélét lehet hallani, aminek a nagy része hazugság. Nagyon erős a pénzügy háttér, érdekek mozgatják ezeket a dolgokat. Például az egyes vakcinatípusok elleni kampány biztos, hogy gyógyszergyáraknak és pénzügyi csoportoknak az érdeke.
Rámutatott arra is, hogy soha nem is fogják kideríteni, hogy miért lett ez a vírus. „2018-ban az Egyesült Királyságban és Németországban valami miatt lefagyasztották a szennyvizet, amit most elővettek, és ki lehet mutatni, hogy koronavírus van a vízben, de az a koronavírus nem volt agresszív, nem okozott betegséget. Kérdés, hogy mi vezetett oda, hogy a passzív embert a passzív vírus elkezdte öldökölni. Minden bizonnyal ebben az ember keze is benne van, és az egész folyamat, ami a Földdel történik. Egyes tudósok szerint csak úgy tud majd egymással élni a vírus és az ember, ha a vírussal szemben ellenállóvá válik az ember immunrendszere. Százezer számra vannak kórokozók: vírusok, baktériumok, gombák, protozónok, egysejtűek, amik együtt élnek az emberrel, mert évezredek folyamán egymáshoz szoktak. De nem tudjuk, hogy ez a vírus mikor fog odáig jutni, addig viszont még szedni fogja az áldozatait” — hangsúlyozta, elismerve azt is, hogy azt se tudjuk, Romániában hányan haltak meg vagy hányan betegedtek meg.
„Most az ország vezetése egy héttagú bizottságot kellett alakítson, hogy kivizsgálják a csalásokat a jelentésekben. Ez egy tragikus helyzet. Én azt mondtam, hogy itt csak akkor lehetne megtudni a pontos számokat, ha az Európai Unió minden beteg után valamit ígérne, de az se lenne reális, mert akkor többet mondanának. A koronavírus bizony nagyon sok bajt okozott az embereknek, csak nem mindenki veszi ezt komolyan. Itt, nálunk is úgy csinál nagyon sok ember, mintha nem igazi nagy veszély lenne, így hessegetik el a stresszt maguktól. Én elnézem a saját családomban, hogy például egy kicsi gyerekre milyen hatással van, hogy nincsen annyi pénz a családban. Ez sokkolja a gyereket, mert meg volt szokva azzal, hogy mindent megkap, amit akar. Most viszont nem kap meg mindent, amit akar. Szintén nyomasztó, hogy az anyukának vagy apukának nincs állása, ami eddig egy teljesen ismeretlen fogalom volt. Ami a tanulást illeti: az igaz, hogy ügyesen megszokták a gyerekek a Classroomot, de ugyanakkor a tanulás minősége teljesen leromlott. Hiába van online tanítás, lehet nagyon szuper a tanítónő, aki törődik a gyerekekkel, a tanulás minősége nagyon leromlott. Itt egy egész generációról beszélünk, s ez fog látszani a későbbiekben is. Hogyan lehet megtanítani valakit például írni-olvasni online?! A gyerek látja azt is, hogy a szomszéd néni megbetegedett, meghalt. Tragédiák, semmi nem úgy folyik az életében, mint eddig, és ez egész életére nyomot hagyhat egy most felnövő gyerekben” — sorolta a doktor a járvány negatív hatásait.
Zagyva doktor viszont úgy látja, hogy vannak előnyei is ennek az állapotnak. (Folytatjuk)