Régészeti feltárások zajlanak Ákoson

Teljes körű restaurálás alatt áll a több mint nyolcszáz éves ákosi középkori műemléktemplom. Jelenleg belső régészeti feltárásokat végeznek dr. Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum aligazgatójának irányításával, amely során sok ismeretlen adatra bukkanhatnak.

Az 1175-ben épült ákosi református templomon az elmúlt bő másfél évtized alatt többször is végeztek javításokat és felújításokat, most a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Szatmár Megyei Tanács által közösen benyújtott, teljes körű felújítási munkálatokat célzó pályázat megvalósításán dolgoznak. Az ákosi református templom Erdély legnagyobb Árpád-kori monostortemploma, és kétségkívül a Partium, valamint a magyar romantika legjelentősebb műemléke, amely csaknem teljesen érintetlenül megőrizte építése első szakaszának jellegzetességeit, pedig a több mint nyolcszáz év alatt sok minden történt vele és körülötte. Az 1241-es tatárjárás után IV. Béla király kénytelen volt megengedni (a központi hatalom rovására) a kőből való építkezést, sőt, segítette is ezt, így a főurak kővárakat és családi monostorokat építtettek. Az ákosi monostor és templom az Ákos nemzetség adományaiból épült, és bencés szerzeteseket telepítettek ide. Az írásos emlékek szerint 1642-ben leégett, de megjavították, ezt követően azonban a törökök bosszúból felgyújtották, a leégett tetőszerkezetet pedig kilencven éven keresztül nem pótolták, hanem a templomban, de szabad ég alatt tartották az istentiszteleteket (ugyanis valamikor az 1540–1550-es években, a környékbeli templomok közül az elsők között „református kézre került”). 1732-ben építették újjá, de tornyába villám is csapott, 1834-ben földrengés rongálta meg, majd 1862-ben újabb, három napon át pusztító tűzvésznek esett áldozatául. Az újjáépítési és egyben restaurálási munkálatok pedig 1902-ben fejeződtek be, mostanra azonban nagyon szükségessé vált egy újabb nagyszabású felújítás. Az elmúlt tizenöt év alatt voltak javítások, megújultak a templom legmesszebbre látszó részei, a toronysisakok, a Középkori templomok útja projekt keretében (amely az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű és jelentőségű örökségvédelmi, határom átnyúló programja) látogatócentrummal gazdagodott, Mihály Ferenc restaurálta a padok 1750–1776 között készített, festett előlapjait, amelyek változatos növényi motívumaival, kazettás megoldásaival és jellegzetes, korsóból kinövő virágos díszeivel az úgynevezett erdélyi késői virágos reneszánsz csodálatos darabjai.

A jelenlegi pályázat értéke 2,3 millió lej (46 000 lej az egyházközség önrésze), ebből az épület salétrommentesítését és megerősítését (konszolidálását), a nyugati hajó teljes körű felújítását, az esőelvezető és csatornarendszer, az áram- és fűtéshálózat, a díszítőelemek, az épület ácsozatának felújítását fogják megvalósítani, valamint a padlózat részleges cseréjét, illetve a látássérültek számára Braille-írásos ismertetőpultok, 3D-s makettek és úgynevezett vezetősávok készülnek.

Néhány napja elkezdődött az ákosi templom felújítását megelőző régészeti ásatás. Jelenleg a fő hajóban és a fő szentélyben nyitják meg a szelvényeket, amelyekben éppen ellenőrzik a sztratigráfiát. A templom javításainak a korábbi fázisait kutatják, illetve azokat a járószinteket, amelyeket a korábbi századokban használtak, ilyenek a padlómaradványokat, illetve az esetleges temetkezések nyomait. Erre több jel is utal, ugyanis végeztettek egy geofizikai felmérést, ami falazott kriptákat mutatott ki, valamint azoknak a nyomát, amelyeket a későbbiekben fel fognak tárni, és megpróbálnak a középkori síroknak a nyomára bukkanni, amelyeket az újkori temetkezések miatt bolygattak meg. A régészek reménykednek abban, hogy ezeket megőrizték és megtalálják. A középkori temetkezések az egykori Ákos nemzetség tagjaihoz kötődtek, és a megfelelő módon olyan elit kultúrát tükröznek, ami az akkori úri nemzetségekhez kötődik. Korábban már végeztek régészeti feltárásokat a templom körül, ahol találtak középkori sírokat, a tizenkettedik század végén vert ezüstérmét, több olyan sírhelyet, amelyekben Árpád-kori gyöngysorok, ruházati cikkek és más tárgyak voltak. Ugyanakkor találtak egy félköríves kápolnát és az azt körülvevő ároknak a nyomát.

Elek György