Rendszeres oltásra készülhetünk
Mostanra világossá vált, hogy a koronavírus nem tűnik el magától a világból, szükség lesz a vakcinára és a nyájimmunitásra ahhoz, hogy megszabaduljunk a veszélyes vírustól. Hatalmas eredmény, hogy alig egy évvel a pandémia kitörése után már több elérhető vakcina van a világon a koronavírus ellen. Egyelőre nem tudjuk, hogy ezek a vakcinák meddig nyújtanak védettséget, és hogy mennyire hatásosak az új mutánsok ellen; elképzelhető, hogy rendszeres oltatásra lesz szükség, így nem mindegy, hogy milyen áron jutunk a vakcinákhoz. A vakcinák árát több tényező befolyásolja, többek között az alkalmazott technológia, a hozzá kapcsolódó különféle költségek, de még az is, hogy mekkora állami támogatást kapott a gyártó a fejlesztéshez, számol be a portfolio.hu.
A neves brit orvosi szaklap, a The Lancet részletes összefoglalót tett közzé a koronavírus-vakcinákról — szúrta ki Kemenesi Gábor magyarországi virológus. A koronavírus-járvány nem valószínű, hogy véget ér azelőtt, hogy globálisan, széles körben elérhetők lesznek a vakcinák, amelyek a nyájimmunitás felé viszik a világot. Számos ország gyógyszerhatóságai engedélyeztek már vakcinákat emberi használatra, és várhatóan 2021-ben további koronavírus-vakcinák kapnak engedélyt. Az, hogy vannak engedélyezett vakcinák, önmagában nem elegendő a járvány kontrollálásához, de nagy mennyiséget is le kell gyártani belőlük megfizethető áron, és el kell juttatni ezeket a világ minden pontjára — emeli ki a The Lancet cikke, amely többek között kitér az egyes vakcinák gyártási terveire, tárolási körülményeire és az árukra is.
Romániában jelenleg három olyan vakcina van, amelyik rendelkezik az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével, mégpedig a Pfizer/BioNTech, a Moderna és az AstraZeneca vakcinája. A legutóbbival épp tegnap kezdték el az oltást Romániában, a 18–55 év közöttiek körében. Magyarországon ezzel szemben a magyar szakhatóság engedélyezte még az orosz Szputnyik V vakcinát és a kínai Sinopharm vakcinát is.
Az oltási programok az EU-ban egyelőre a vártnál lassabban haladnak a vakcinagyártási kapacitás szűkössége miatt. Az élen járó koronavírusvakcina-gyártók milliárdos gyártási mennyiségeket terveznek az idei évre, kérdés, hogy ez mennyire lesz tartható, tekintve, hogy 2021 első hónapjaiban a gyártás és a szállítás már-már botrányba fulladó akadozására is volt példa. A jó hír az, hogy a napokban több olyan információ is érkezett, miszerint újabb európai gyárakat vonnak be a gyártásba a vezető koronavírusvakcina-gyártók együttműködési megállapodásokkal. Mindegyik vakcinából két dózis szükséges az immunitás eléréséhez (a klinikai vizsgálatok legalábbis két adaggal folytak, így a kétdózisos alkalmazás esetén tekinthető bizonyítottnak az adott vakcina hatásossága).
A modernebb technológiákkal készülő vektorvakcinák közül az AstraZeneca csimpánz-adenovírust alkalmazó vakcinája a legolcsóbb, alapára dózisonként mindössze 5 dollár, az úttörő mRNS-technológiával készült vakcinák alapára valamivel magasabb, mint a vektorvakcináké, viszont a kínai inaktivált vírusos vakcinánál olcsóbbak. A Pfizer/BioNTech vakcinája adagonként 14 dollárba, a Moderna vakcinája pedig 31 dollárba kerül. A kínai Sinopharm inaktivált vírust alkalmazó vakcinája a legdrágább, alapára 62 dollár. A fentiek a legalacsonyabb árek, amiket az egyes vakcinagyártók elkérnek az egyes országoktól, de országonként eltérhetnek.
A vakcinák árát több tényező is meghatározza, többek között az, hogy milyen technológiát alkalmaznak, az ahhoz társuló kutatási-fejlesztési költségek, a fejlesztésre kapott állami támogatások, de akár az is, hogy a vakcina gyártása hogyan illeszkedik be a vállalat profittermelő stratégiájába, illetve politikai nyomás is szerepet játszhat benne az árak alacsonyan tartására például — írja a The Lancet. Egyes vállalatok, mint az AstraZeneca vagy a Johnson&Johnson, amelyek jelentős állami finanszírozáshoz jutottak a vakcina kifejlesztéséhez, elkötelezték magukat az alacsony árak mellett a járvány időszaka alatt, más kérdés, hogy a pandémia elmúltával milyen árazást fognak alkalmazni a koronavírus-vakcináikra.
Általános a vélekedés, hogy a koronavírus-járvány végét a vakcinák hozhatják el. A rossz hír, hogy adatok és elegendő eltelt idő hiányában nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy meddig védenek a jelenlegi koronavírus-vakcinák, és hogy mennyire hatásosak az új mutánsok ellen. Elképzelhető, hogy rendszeres oltatásra kell készülnünk, így az ár korántsem mindegy.
S. B.
