×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
19 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Sakkozókból horgászok

2020.05.27 - 15:17
Megosztás:
Sakkozókból horgászok
Béla és Kálmán évek óta rendszeresen, egyszer egyikük, egyszer másikuk lakásán leülnek sakkozni. A feleségek is pozitívan viszonyulnak ehhez a szokáshoz, nem kell aggódniuk, hogy hol vannak, készítenek számukra egy kis harapnivalót, és azt az egy-két üveg sört is elfogadhatónak tartják az asztalon.

A sakkozók általában keveset beszélnek, Béla és Kálmán ez alól kivétel, ők sakkozás közben beszélik meg a világ — főként a politikai élet — dolgait. Nem a katonai élményeiket elevenítik fel, hanem a történelemnek azokat az eseményeit, amelyek nagy veszteségeket hagytak maguk után az akkori politikusok rossz döntései vagy a kedvezőtlenül alakult politikai-gazdasági helyzet miatt. Béla hetekig azzal bosszantotta Kálmánt, hogy ha Kálmán veszít, azt kell fizetnie Bélának, amit az a brahmin kért fizetségül, aki a sakkot feltalálta. A legenda szerinti történetben is kevésnek tűnt a brahmin kérése, vagyis annyi búzaszem, amennyit a sakktábla kockáira egy képletes szabály szerint ki lehet rakni. Vagyis: az első kockára egy, a másodikra kettő, a harmadikra négy, az előzőnek mindig duplája. Hamar kiderült, hogy ennyi búza nem terem az egész világon. A két, folyton egymást bosszantó férfinak jól ment a dolga — mondták mindig az asszonyok —, de ez a rendszeres időtöltés, szórakozás vagy hobbi is kényszerleállásra jutott a világjárvány megjelenése után. A „maradj otthon!” időszak az egyéb kellemetlenségek mellett azzal is megnehezítette az életüket, hogy nem mehettek sakkozni, mindketten otthon ültek, és várták a járvány végét.

Béla a folyamatosan változó rendeleteket tanulmányozva megállapította, hogy az előírásokat betartva elmehetnek horgászni. Amikor ezt bejelentették, a feleségek nem lettek vidámabbak. Próbálták lebeszélni erről a férjeiket, hogy maradjanak otthon, mert a hatóságok találnak okot arra, hogy megbírságolják őket, és a megfertőződés veszélye is fennáll, hiszen a horgásztóig el kell jutni valahogy. Halkabb és hangosabb viták, valamint a két asszonnyal történő egyeztetések eredményeként a két férfi életében elkezdődött a horgászszezon. Már az első nap kiderült, hogy a horgászatban sem jobbak mint a sakkban, de ki akar halat fogni? Egy kis szabadság kell, egy kis kikapcsolódás, valami, ami megtöri az otthoni csendet, egy helyben maradást, lehetőség a mozgásra. A feleségek, amikor a mozgás szó elhangzott, egyszerre tették fel a kérdést: mióta mozognak a horgászok? Viccesen vagy gúnyosan azt is megkérdezték: horgászni akarnak vagy halat kergetni, mert az utóbbi nem egyszerű.

Mindketten kora reggel keltek, kimentek a horgásztóhoz, ahova lehet autóbusszal is menni, de szintén a járvány miatt az autóbuszjárat is szünetel. Egyáltalán nem látszott rajtuk a horgászizgalom, a stressz, hogy mi akad majd a horogra, ha egyáltalán akad valami. Kirakták a tarisznyájukból az ennivalót, Béla rágyújtott egy cigarettára, ami Kálmán számára idegen, de egyáltalán nem zavarja. Hogy meneküljön a füst elől, egy-két lépéssel arrébb ment, s közben megjegyezte: csak azért, hogy legyen meg a másfél méteres előírt távolság. Béla elmosolyodott:

— Azért jöttünk a tópartra, hogy elmeneküljünk a szabályok elől, nehogy már most akarj szabályoskodni! Nézz bele a televízióba, hallgass rádiót, olvassál újságot, és meglátod, kik hozzák a szabályokat meg a törvényeket. A régi időkben ilyen dolgok nem történhettek meg. Voltak viták a parlamentben, de azok érvekre alapozódtak.

— Lényegében minket nem kellene érintsenek ezek a viták — szólalt meg Kálmán, miután jól meghúzta az ásványvizes üveget. Mi meg kell kapjuk a nyugdíjunkat — nem ilyet, amilyet most kapunk, hanem amilyet megérdemelünk —, aztán mi eldöntjük, hogy sakkozunk vagy horgászni megyünk.

— Azt mi már nem érjük el, hogy annyi legyen a nyugdíj, amennyit a nyugdíjas megérdemel — szólt közbe Béla. — Mi sem itt kellene most horgásszunk, hanem legalább a Balatonon vagy a Duna-deltában. De tudod jól, a deltába nagyon sokan eljutottak, akik nem akartak, és nagyon sokan nem fognak eljutni sohasem, pedig szeretnének.

Nagyon belemerültek a beszélgetésbe. Mindenről szó esett, ami hirtelen eszükbe jutott. Amikor kezdett szürkülni, úgy döntöttek, hogy hazaindulnak. Akkor vették észre, hogy a horgok még nem kerültek be a tóba.

Elek György