Sokat fejlődött Szatmárnémeti
Szatmárnémeti magyar lakosságára reprezentatívnak tekinthető kutatás eredményeit közölte a Bálványos Intézet. A TT Research & Communications cég a megbízásukból egy szociológiai adatfelvételt végzett nemrég, amely a lakosság nyelvhasználati szokásait és a közéletről alkotott véleményét igyekezett feltérképezni.
A felmérés célja volt mélyebben megismerni Szatmárnémeti magyar lakosságának nyelvhasználatra vonatkozó attitűdjeit, valamint a közélettel kapcsolatos véleményét. A lekérdezés során információt szerettek volna kapni az intézményvezetők munkájával való elégedettségről, arról, hogy a lakosság miként vélekedik a város fejlődéséről, a nyelvhasználat terén pedig kíváncsiak voltak a különböző nyelvi szokásokra, valamint a románok magyarokkal szembeni magatartására a magyarok szemszögéből vizsgálva. Hasonló kutatás készült Nagyváradon is közélet és nyelvhasználat témakörben, ezért lehetőségük volt párhuzamot vonni az adatok között. Lássuk az eredményeket!
Sokat fejlődött a megyeszékhely
A szatmárnémeti magyarok fele úgy gondolja, hogy az utóbbi öt évben sokat vagy nagyon sokat fejlődött városuk, ez viszont jelentősen alacsonyabb arány, mint Nagyvárad esetében, ahol a magyar lakosság 76 százaléka tapasztalt fejlődést. Megfigyelhető, hogy a 35 évnél idősebbek elégedettebbek, mint a 35 év alattiak, végzettség és foglalkozás függvényében pedig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a szellemi munkát végzők a derűlátóbbak.
Az elégedettséget tovább vizsgálva szűkítették a kört, és érdeklődtek az infrastruktúra fejlettségéről. Mint kiderült, a megkérdezettek közül mintegy 57 százalék nincs megelégedve a kóbor kutyák problémájának kezelésével, viszont a szemétszállítás, illetve a zöldövezetek karbantartása viszonylag problémamentesen működik. Gondot jelent a szatmáriak számára a kerékpárutak hiánya is, közel 60 százalék úgy vélekedett, hogy nincs elég kerékpározásra kijelölt út a városban, illetve többen érveltek amellett, hogy nem elegendő a rekreációra, szabadidő eltöltésére alkalmas pihenőövezetek mennyisége. A tömegközlekedés esetében megoszlanak a vélemények, 31 százalék teljesen elégedett, 28 százalék a köztes opciót választotta, 23 százalék egyáltalán nem elégedett, valamint ebben a kategóriában a legmagasabb a bizonytalan válaszadók aránya. A szatmárnémeti lakosokat leginkább a kóbor kutyák problémájának kezelése, valamint a kerékpárutak mennyisége aggasztja.
Közéleti és közpolitikai kérdések
Egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy a válaszadó nagyon elégedetlen, a 10-es pedig azt, hogy nagyon elégedett, átlagosan leginkább a FIDESZ (átlag: 8,4), a magyar kormány (átlag: 8,4), majd az RMDSZ (átlag: 7,9) tevékenységeivel elégedettek a szatmárnémetiek, a középmezőnyben helyezkedik el a Székely Nemzeti Tanács (átlag: 7,2), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (átlag: 7), valamint az Erdélyi Magyar Néppárt (átlag: 7), a legkisebb pontszámot pedig a Jobbik kapta (átlag: 3,6). Az erdélyi politikusok és közszereplők közül a legtöbben Kereskényi Gábort és Kelemen Hunort ismerik, és ők bizonyultak a legrokonszenvesebbeknek is.
A megkérdezettek körében Kereskényi Gábor (92 százalék) a legismertebb, őt követi Kelemen Hunor (85 százalék), Magyar Lóránd (68 százalék) és Butka Gergely (56 százalék), a legkevésbé pedig Csomortányi Istvánt (24 százalék), Sabin Ghermant (27 százalék) és Kiszner Csaba Istvánt (30 százalék) ismerik. Azoktól a személyektől, akik ismerik a következő politikusokat, rákérdeztek arra is, hogy mennyire szimpatikusak vagy ellenszenvesek számukra, és azt az eredményt kapták, hogy mintegy 90 százalékuknak rokonszenves Kereskényi Gábor, őt követi Kelemen Hunor, aki a megkérdezettek 73 százalékának szimpatikus, majd Magyar Lóránd (68 százalék) következik.
Előnyös lenne a decentralizáció
A megkérdezettek jellemzően amellett érvelnek, hogy az Erdélyben és Székelyföldön élő lakosok sokkal többel járulnak hozzá az állami kiadásokhoz, mint amennyiben részesülnek, ezzel szemben a bukarestiek és Olténiában élők sokkal több juttatásban részesülnek, mint amennyivel hozzájárulnak az együttes kiadásokhoz. Ez lehet az (egyik) oka annak, hogy a szatmárnémeti magyarok 47 százaléka szerint a decentralizáció nagyon előnyös lenne, és csak 2 százalék szerint lenne nagyon hátrányos (egy 1-től 10-ig terjedő skálán, ahol az 1-es azt jelenti, hogy nagyon hátrányos, a 10-es pedig azt, hogy nagyon előnyös, ilyen arányban választották a szélső értékeket). A decentralizáció a férfiak, az 55 év felettiek, a nyugdíjasok és a szellemi munkát végzők körében népszerű.
Összegzésképp a decentralizáció kérdéskörét megvizsgálva a megkérdezettek amellett érveltek, hogy a központosítás csökkentése egyaránt javítana az egészségügyi ellátás minőségén, az ügyintézés hatékonyságán, a települések fejlettségén, az oktatás színvonalán, illetve a korrupció elleni harc eredményességén, leginkább pedig az etnikumok közötti kapcsolat mozdulna el pozitív irányba.
Sokan tájékozódnak lapunk hasábjairól
A kutatásban arra is kíváncsiak voltak, hogy a lakosság mely felületeket használja a leggyakrabban információszerzésre és hírek követésére. Két csoportot hoztak létre: az egyikbe tartoznak a különböző rádió- és tévéadók, valamint az újságok, a másik kategóriába pedig a weboldalakat sorolták. A kutatásból kiderült, hogy a legtöbben a City Rádióból (43 százalék naponta hallgatja) informálódnak, ezt követi a Szatmári Friss Újság (27 százalék naponta olvassa), a legritkábban pedig a Petz rádiót (73 százalék soha nem hallgatja, további 17 százalék nem fogja) hallgatják.
A Szatmári Friss Újságot napi rendszerességgel olvassák az 55 év felettiek (35 százalékuk; 18–34 évesek: 17 százalék, 35–54: évesek 24 százalék), azon személyek, akik szolgáltatás (29 százalék) vagy egyéb munkakörben (35 százalék) dolgoznak, illetve a nyugdíjasok (36 százalékuk; dolgozók: 26 százalék, más inaktív: 8 százalék). Hetente többször veszik kezükbe a 35–54 év közöttiek (38 százalékuk; 18–34 évesek: 35 százalék, 55+ évesek: 37 százalék), továbbá azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (40 százalék).
A különböző internetes hírportálok népszerűségét vizsgálva az látható, hogy a megkérdezettek csupán 6 százaléka olvassa napi szinten a maszol.ro anyagait, ezt követi az erdely.ma (4 százalék) és a foter.ro (3 százalék), a legkevesebben pedig az itthon.ma-t böngészik (2 százalék).
A honlapok esetében magas azon személyek aránya (46–63 százalék közötti), akik soha nem kattintanak rá ezekre az oldalakra, illetve 10 százalék fölött van azok hányada, akik azért nem követik ezeket a portálokat, mert nincs internet-hozzáférésük. Az általános tendencia, hogy a kutatásban résztvevők inkább hetente többször vagy havi rendszerességgel keresnek rá ezekre az internetes oldalakra, mintsem naponta.
A magyar nyelv ismerete előny
A Szatmárnémetiben élő magyarok 57 százalékának, a nagyváradiak 58 százalékának nincs román nemzetiségű rokona. Amennyiben a román nyelvtudás függvényében vizsgáljuk a kérdést, kiderül, hogy a románul kevésbé jól beszélőknek alacsonyabb arányban van román rokonuk. Ugyanakkor megemlítendő, hogy a szatmárnémeti válaszadók 7 százalékának, illetve a nagyváradi megkérdezettek 9 százalékának román a házastársa.
A baráti társaság összetételéről elmondható, hogy a szatmárnémeti magyarok 67 százaléka inkább magyarokkal barátkozik, és csak 1 százalék inkább románokkal. A fiatalok, 18–34 év közöttiek számára a legfontosabb a magyar baráti társaság, valamint ugyanez elmondható azokról, akik kevésbé beszélnek jól románul.
A szatmárnémeti magyarok többsége magyarul végezte az óvodát (70 százalék), az elemi (79 százalék), az általános (76 százalék) és a középiskolát (56 százalék). Kizárólag az egyetemi tanulmányaikat végezték valamelyest többen román nyelven, mint magyarul (románul 19 százalék, magyarul 16 százalék). Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a fiatalabbak, a 18–34 évesek körében kimagaslik az iskolát magyar nyelven végzők aránya, és úgy az elemi, mint az általános és középiskola esetében is 10 százaléknál alacsonyabb a román nyelven tanulók hányada, szemben más kategóriákkal, ahol 22–45 százalék között mozog ez az arány. A 35–54 év közöttiek 45 százaléka román tannyelvű osztályban végezte középiskolai tanulmányait.
Főleg könyvolvasáskor fontos a megkérdezettek számára, hogy magyar nyelvű szöveg álljon rendelkezésükre (73 százalék), de a televízióműsorok (64 százalék), rádióadók (56 százalék), illetve újságok és folyóiratok (57 százalék) esetében is szívesebben fogyasztják a magyar tartalmakat.
Munkahelyi szakmai levelezésekben, hivatalos e-mailezésekben, illetve a polgármesteri hivatalban ügyintézés során ritkán használják anyanyelvüket, és egyik esetben sem éri el a 20 százalékot azok aránya, akik inkább magyarul beszélnek az adott helyzetben. A polgármesteri hivatalban a legjellemzőbb a román nyelv használata. Ez a megkérdezettek szerint főleg abból adódik, hogy egyszerűen nincs lehetőségük magyarul beszélni vagy írni.
A családban, munkahelyen/iskolában a kollégákkal, munkahelyen a főnökkel/iskolaigazgatóval, különböző kulturális eseményeken, barátokkal, szomszédokkal, családorvossal, szakorvossal és bevásárláskor is nagyobb arányban használják a magyar nyelvet a szatmárnémeti magyarok, mint a nagyváradiak. Mindkét településen a családban a leginkább jellemző a magyar nyelv használata (Szatmárnémeti: 90 százalék, Nagyvárad: 86 százalék), a legkevésbé pedig a szakorvosnál (Szatmárnémeti: 26 százalék, Nagyvárad: 10 százalék), szakmai levelezés (Szatmárnémeti: 18 százalék, Nagyvárad: 13 százalék) és bevásárlás (Szatmárnémeti: 25 százalék, Nagyvárad: 10 százalék) során.
Összességében a magyar nyelv ismerete a megkérdezettek 54 százaléka szerint egyértelműen előnyt jelentett életútja során, és 8 százalék szerint volt ez egyértelműen hátrány.
A szatmárnémeti magyarok egyetértenek azzal, hogy fontos számukra anyanyelvük használata (98 százalék) és az, hogy gyerekeik is megtanuljanak magyarul (97 százalék), a megkérdezettek háromnegyede pedig azzal is egyetért, hogy minden román állampolgárnak — beleértve a romániai magyarokat is — kötelessége ismerni a román nyelvet. Ezzel szemben 80 százalék egyáltalán vagy inkább nem ért egyet azzal, hogy ha valaki nem beszél jól és helyesen magyarul, inkább ne is használja a nyelvet. A szatmárnémeti és nagyváradi adatok összehasonlításából kiderül, hogy az előbbiek fontosabbnak tartják, hogy a magyarok is ismerjék a román nyelvet (Szatmárnémetiben 52 százalék, Nagyváradon 45 százalék ért egyet ezzel).
A magyarok nagy részét büszkeség tölti el, ha egy magyar politikus anyanyelvi szinten beszél románul, és egy jelentős részük csodálja a bátorságát, ha folyékonyan, de akcentussal beszél románul. Összehasonlítva a két adatfelvétel eredményeit megállapíthatjuk, hogy a rossz románsággal kommunikáló politikusokkal szemben a nagyváradiak elutasítóbbak, mint a szatmárnémetiek, és több mint kétszer magasabb esetükben azok aránya, akik szégyellik magukat a politikus román nyelven vétett hibái miatt, esetleg felháborítónak vagy szórakoztatónak tartják azokat.
A gazdasági etnocentrizmus témakörben elmondható, hogy a válaszadók harmada szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol a munkatársak többsége magyarul beszél, akkor is, ha ez kisebb fizetést jelentene. Továbbá szinte kivétel nélkül ismernek olyan kereskedelmi egységeket (94 százalék), egészségügyi szolgáltatókat (90 százalék) és szerelési szakértőket (89 százalék), ahol magyarul beszélhetnek, viszont szerintük inkább nem jellemző, hogy egy magyar eladó/szolgáltató másképp viszonyuljon hozzájuk azért, mert mindketten magyarok (42 százalék szerint egyáltalán nem fordul elő, 27 százalék szerint általában nem jellemző).
