Söprögető

A Tisza Ukrajnában ered, majd Romániát és Szlovákiát érintve lép be Magyarországra, a Szamos azonban erdélyi folyó, máshol nem kódorog, így a szomszédnak küldött szemét nagy része, ha nem is büszkeség, de made in Romania. A hazai hatóságok bevallottan képtelenek megszüntetni az illegális folyóparti szemétlerakásokat, és az csak sovány vigasz, hogy Szatmár megye úgy véli, máshonnan jött a szemét. A környezet, a természet szeméttel való szennyezése a civilizáltság hiányát jelenti, nagy felelőtlenség, nagy rondaság ez, és fertőzést is gerjeszthet, a szemét eltakarítása pedig annak kerül pénzbe, aki nem is vétkes. Az ilyen pofonegyszerű dolgokkal vajon miért nem foglalkozik az EU? Kényszerűségből Magyarország szemétfelfogó zsilipeket fog építeni a folyókra a határon, ami aztán a szeméttorlódás miatt nagy gondokat okozhat az innenső oldalon, Szatmáron is. Lesz majd fenyegetőzés és szitkozódás, na de az is egy magyar közmondás, hogy a legjobb szomszéd a jó sövény.

Maga alatt vágja a fát, aki olyat tesz, amivel magát keveri bajba. Bukarestben a járvány alatt sem csitult a politikai pengeváltások zaja, egyik nagy csatározás a különnyugdíjak körül folyt és folyik a mai napig is. A különnyugdíj alapállásból erkölcstelen dolog, mert kivételezett emberek kapnak a kisember számára elképzelhetetlenül nagy nyugdíjakat úgy, hogy legtöbbjük élete folyamán még nyugdíjjárulékot sem kellett hogy fizessen. A jelenlegi kormány januárban törvényt fogadott el a különnyugdíjak eltörléséről, de azt a nép ügyvédje megtámadta (hahaha) az alkotmánybíróságon azon a címen, hogy diszkriminatív és igazságtalan (!). A hölgy vélhetően valamilyen csodatevő energiakúpot kaphatott, ha így begerjedt. Az alkotmánybíróság aztán a pénzükért rettegők nagy örömére meg is buktatta a törvényt. Folytatásként kényszerűségből most különadót akar kivetni a kormány a különnyugdíjakra, nagyon nagyok ettől is az indulatok és a zsibongás, valószínű, hogy ez is az alkotmánybíróságra kerül, de senki sem fogja maga alatt vágni a fát.

Ne rontsd a levegőt! — figyelmeztet a népi bölcsesség, de ezzel ma már kevesen törődnek. Ezért nagyvárosokban, ipari övezetekben vagy nagy forgalmú helyeken (leginkább a dízelmotorok miatt) a levegő nitrogén-dioxiddal, kén-dioxiddal, szén-dioxiddal és -monoxiddal, ózonnal (a sok ózon ártalmas), freonokkal, nehézfémsókkal és részecskékkel, főleg porral szennyezett; 700 000 ember hal meg évente a világon emiatt. Ahol valóban tudni akarják, hogy milyen is a levegő, ott mindezt mérni és közölni is kell, de nem csak. A mi vidékünkön Csernobil miatt mérni kellene a levegő és a talaj radioaktív cézium- és stronciumtartalmát is még legalább száz évig, mert ezek is itt vannak, emiatt nőt meg például a gyermekkori pajzsmirigyrákok száma legalább a tízszeresére. Nagyon kellene azt is tudni, hogy mérik-e, és hol közlik az egészségre igen ártalmas polen (hímpor) sűrűségét a szatmári levegőben. Magyarországon rendszeresen közzéteszik a pollentérképet, és azt láthatjuk, hogy a hímporsűrűség végig a román határ mentén a legmagasabb. Vajon miért van ez? Olvashattuk jó nagybetűs címmel a megnyugtató hírt, hogy Szatmáron jó a levegő minősége. Ezzel csupán annyi a gond, hogy a mérőműszert egy csendes utca mellett, árnyas, nagy lombú, porfogó fák között helyezték el a Slavici iskola udvarán, ezért az egyáltalán nem a szatmári valóságot méri. A főtéri fakeresztnél, a múzeumnál, a Burgya sarkon és a Károlyi úton több helyen kellene hogy legyen mérőműszer, amelyik ott, helyben mutatja a valóságot, máshol legalábbis ezt így csinálják. Nem tiszta a levegő — ez is szólásmondás, úgyhogy kedves szatmári ember, egyelőre ne lélegezz túlságosan nagyokat!

Homokba dugja fejét a kormány, de a jónép is, és a koronavírus-járvány hiába dühöng tovább, mert most már nem sokat törődnek vele. Július első hat napjában az új betegek/meghaltak száma így alakult: 388/17, 326/16, 450/20, 420/21, 416/23, 391/19, de nincs pánikhangulat, mindenki csak a vállát vonogatja, a média a lehető legrövidebben tudósít a járványról, a kormány pedig már grandiózus légvárak építésével foglalkozik. A nyugdíjosztálynak szinte derűs a hangulata, mert a vírus nap mint nap újabb terheket vesz le a válláról. A járvány megint elhatalmasodhat, és ezért az állampolgároknak a tudatlanság vagy butaság okozta fegyelmezetlensége lesz elsősorban okolható. Belenevelik az emberekbe az üres, háttér nélküli önérzetet, önteltséget és pökhendiséget, most pedig, mikor baj van, nem lehet kordában tartani őket. Valószínű, hogy sok honfitársunk is úgy gondolkozik, mint a fehérorosz elnök, aki azt kérdezte szikrázó nagyfejűségében egy újságírótól: Lát maga itt egy vírust is? Csak úgy bevillan az emberbe, hogy bezzeg, ha itt lenne még a Kárpátok géniusza, akkor rend lenne, mindenki kussolna. Egy biztos, ez a koronavírus-járvánnyal szembeni struccpolitika nem hogy nem okos dolog, de kimondottan veszélyes. A struccnak is, ha a homokba dugja a fejét, sokkal hamarabb a farába durranthatnak.

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós