×
2024. 03 28.
Csütörtök
Gedeon, Johanna
14 °C
erős felhőzet
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Szabadság, függetlenség — döntés

2021.01.30 - 18:15
Megosztás:
Szabadság, függetlenség — döntés
Márk mindig a szabadságra, az önállóságra vágyik, mégis mindig függ valamitől, a függőség pedig nem egy ráerőszakolt kötelezettség, hanem egy részben vállalt, részben kívülről érkező, nehezen lerázható teher.

A magát szabadnak tartó ember számtalan olyan dologtól függ, ami minimálisra csökkenti a szabadságát, hogy mégis megmaradjon a szabadságtudatában. A függőségeit akár hobbiként is emlegeti, ha azokról valahol szó esik.

Márk mindent megtesz azért, hogy legyőzze a függőségeit. Egy olyan életritmust próbál meg kialakítani, ami a szabadság teljes létezésének a látszatát kelti. Mert valóban nem szabad, nem lehet szabad addig, amíg függ valamitől: az időtől — abból mennyi a szabadidő, és mennyi a munka —, a szokásoktól és az elvárásoktól, a nehézségektől és a kényelemtől, a munkaadótól és a munkatársaktól, a környezetünkben élők szeszélyeitől és tökéletességétől, a szerencsétől és a szerencsétlenségtől, az ígéretektől, azok betartásától és be nem tartásától…

Márk arra a következtetésre jutott, hogy a szabadság nem örökölhető. Sokan furán néznek rá, amikor erről beszél, nem értik, miért nem egyértelműen szabad egy szabad ember gyereke. Márknak meggyőződése, hogy gyerekkorban kell az embert szabadnak nevelni. Az ember életében a lényeges dolgokat a neveltetés határozza meg, ilyen a szabadság is, és tévedés azt hinni, hogy az a szabad, aki bármit megtehet, a tetteiért minden ember felelősséget kell vállaljon, és a szabadság addig tart, amíg nem korlátozza mások szabadságát. A szabadságra történő nevelés nem könnyű feladat. Szabadnak csak szabad ember nevelheti a gyerekét, amiből akár az is következhet, hogy előbb a szülők nevelésére kell helyezni a hangsúlyt.

Lehet-e függőség a szabadság? — tehetnénk fel a kérdést. Mivel a szabadság nem örökölhető, tanulmányozni kellene, milyen hatások következménye a szabadságvágy megerősödése. Elég sok olyan emberrel is találkozunk, akikben valahol mélyen ott van a szabadságvágy, de nem erősödik bennük, mert azt részben elérhetetlennek tartják, részben pedig ott van bennük a félelem, hogy ugyan mit kezdenek vele, ha elérik azt. Nem is igazán attól félnek, hogy felelősséget kell vállalniuk, hanem attól, hogy önállóan képtelenek a jó döntések meghozatalára. Mert az önálló döntés a legnehezebb.

Márk hosszú ideje keresi a magyarázatot a hozzá közel álló Emma döntéseinek okaira. Számára teljesen érthetetlen, hogy Emma egyre több maga ellen irányuló döntést hoz, ezeknek pedig megvannak a negatív, jól látható és nehézségeket okozó következményeik. Lehetetlen nem észrevenni ezeket a rossz döntéseket, sokszor azok is észreveszik azok következményeit, akik nem igazán ápolnak közeli kapcsolatot Emmával — ezek szerint valóban nincs rendben valami —, aki annak a tudatában él, hogy az ő döntései ha nem is tökéletesek, de jóval átlag felettiek.

Márk nem talál magyarázatot Emma hozzáállására. Érthetetlen számára, hogy egy értelmes nő a saját szabadságjogaira hivatkozva olyan életformát gyakorol, ami megfosztja az élet pozitívumaitól. Azt is mondhatnánk, hogy függőség alakult ki benne az életörömök háttérbe szorítása iránt. Kevés statisztika készült arról — bár szükség lenne rá —, hogy a pozitív vagy a negatív függőségek a gyakoribbak. Emma esetén a negativitást nem az adja, hogy cigarettafüggő, alkoholfüggő…, hanem az, hogy az élet örömeitől fosztja meg magát. Aligha tesz valaki ilyet szándékosan. Mégis mi lehet az ilyen döntés oka? A szabadságra hivatkozik, amikor magyarázatot akar adni, hogy mit miért tesz, de a szabadságra minden ember amiatt vágyik, hogy jobb legyen az élete. Attól, hogy valaki független, még nem szabad, szabad viszont lehet az, aki nem független.

Érthetetlen viszont az, hogy egy olyan személy, aki számára adottak a feltételek az élet örömeinek a megéléséhez, arról megmagyarázhatatlan okok miatt lemond. Márk az ilyenekre is gondolt, amikor azt mondta, hogy a szabadság nem örökölhető, szabadságra nevelni kell a gyereket és nevelni kell a szülőt, hogy tudjon nevelni.

Elek György