Száz szatmáriból három rákos, hét diabéteszes

Minden évben április 7-én ünnepeljük az egészség világnapját, szerdán pedig már a 73. évfordulója volt a jeles napnak. Az egészség világnapja egy globális gondolatébresztő nap, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapított, egy igazán egyszerű irányelv alapján: megfelelő, és alanyi jogon járó egészségügyi ellátást mindenkinek világszerte! Hihetetlen, hogy pénzügyi nehézségek miatt szinte a Föld lakosságának fele nem jut megfelelő egészségügyi ellátáshoz. A WHO célja egyértelmű: „az univerzális egészségügyi ellátásra összpontosítani, mindenki esetében, bárhol is tartózkodjon”, tehát világszerte mindenki részesülhessen minőségi egészségügyi szolgáltatásban, a pénzügyi terhektől való félelemtől mentesen.

A WHO idén kiemelte: a COVID-19-világjárvány rávilágított, hogy a Föld lakosságának egy része egészségesebb életet élhet, jobban hozzáférhet az egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint mások. A világ sok részén küzdenek a lakosok a megélhetésért, a napi betevőért, alacsony jövedelmük, rossz lakhatási viszonyaik, az oktatáshoz való nehezebb hozzáférésük pedig rányomja a bélyegét a későbbi foglalkoztatási lehetőségeikre. Ők azok, akik alig vagy egyáltalán nem férnek hozzá tiszta vízhez és levegőhöz, élelemhez — mindez pedig felesleges szenvedéshez, elkerülhető betegségekhez és idő előtti halálhoz vezet, ugyanakkor árt a társadalmaknak, a gazdaságoknak. A COVID-19-világjárvány minden országot sújtott, de hatása azokra a közösségekre mérte a legnagyobb csapást, amelyek már kiszolgáltatottak, jobban ki vannak téve a betegségeknek, ritkábban jutnak hozzá minőségi egészségügyi szolgáltatásokhoz, és nagyobb valószínűséggel a járvány miatti megszorítások is komolyabb következményekkel jártak az esetükben — emelte ki az Egészségügyi Világszervezet.

Mit tettünk mi az egészségünkért?

Az Országos Statisztikai Intézet a világnap alkalmából közzétett egy friss statisztikát, amelyben azt elemezte, hogy a romániai lakosság mit tett az egészségéért a járvány első éve alatt. Mint kiderült, nem túl sokat: a 15 év feletti lakosságnak csak a 11,6 százaléka sportol heti rendszerességgel, és 8,4 százalék igyekszik egészségesen étkezni. Az étrendjükre odafigyelők 71,1 százaléka csökkentette a sófogyasztását, 62,2 százaléka alacsonyabb zsírtartalmú élelmiszereket fogyaszt, 51,2 százalékuk kerüli a túlzott cukorbevitelt, 24,5 százalék pedig a bevitt kalóriákra is figyel.

A hazai lakosság 99,4 százaléka fogyaszt gyümölcsöt, 26,5 százalékuk napi rendszerességgel, de zöldséget is közel 99 százalék fogyaszt, de csak a lakosság 18,4 százalékának tányérjára kerül mindennap friss zöldség.

A szatmáriak kevesebbet élnek

Az Országos Statisztikai Intézet összesítése szerint bár Romániában az átlagéletkor 75 év, a különböző megyék között hatalmas különbségek vannak. A születéskor várható élettartam — sokak meglepetésére — Vâlcea megyében a legmagasabb, 80,07 év, ami már majdnem egyezik az európai uniós átlaggal. Ehhez képest a legrövidebb élethosszra a Szatmár megyei lakosok számíthatnak: Szatmár ebben még a legszegényebb hazai megyéket is „veri”, hiszen nálunk mindössze 73,79 év a születéskor várható élettartam. Ez azt jelenti, hogy Vâlcea megyétől nem csak közel 450 kilométer, de 7 év is elválaszt minket. A Szatmár megyei várható élettartam, ha világviszonylatban vizsgáljuk, hasonló a bangladeshi, guatemalai vagy vanuatui adatokhoz.

Országos szinten tehát a szatmáriak a sereghajtók a születéskor várható élettartam szempontjából, az utolsó helyeken Tulcea (73,86 év), Călăraşi (74,03), Giurgiu (74,09), Bacău (74,47) és Botoşani (74,49) megyékkel osztozunk. A listavezető Vâlcea megyétől még a második Bukarest is jócskán lemaradt, ahol 78,17 év a várható élettartam, a képzeletbeli dobogó harmadik fokán Kolozs megyét találjuk 77,53 évvel, míg az élen Brassó (77,05 év), Szeben (76,96), Temes (76,71) és Fehér (76,51) megyéket találjuk még.

Rák, szívbetegségek, diabétesz tizedel

Az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) összesítése szerint rengeteg rákos, szív- és érrendszeri megbetegedésben küszködő, valamint diabéteszes lakos van — legalábbis a hivatalos nyilvántartások szerint. Sokan ugyanis nem mertek, illetve nem tudtak orvoshoz fordulni a járványos időszakban, hiszen féltek a megfertőződéstől, illetve egy ideig nehezebb volt „bejutni” a megfelelő szakemberhez.

Az INSP állítása szerint 49 593 új rákos beteget diagnosztizáltak 2020-ban, ezzel 489 363-ra emelkedett a rosszindulatú daganatos betegséggel küszködők száma az országban. Száz romániai lakos közül 2,5 személy küszködött rákos megbetegedéssel, ez az arány pedig egyezik a 2019-ben regisztrálttal. Ami Szatmár megyét illeti, tavaly 812 daganatos beteget regisztráltak a szakemberek, így a 2020-as esztendő végére már 11 277 beteg szerepelt a nyilvántartásban. A szatmáriak érintettebbek, mint az országos átlag, hiszen száz lakosból 3,4 személy szenvedett rosszindulatú daganatos betegség miatt.

Az INSP statisztikája szerint nem kevesebb mint 2 560 370 lakost érintenek a hipertenzív betegségek is. Szatmár megyében a családorvosok regiszterei alapján 23 509 lakos szenved a magas vérnyomás miatt. Ez azt jelenti, hogy országszerte százezer lakos közül 13 214,2 személyt érint a hipertenzió, Szatmár megyében pedig százezerből 7080,9-et. A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség.

Megdöbbentő adat, de a Szatmár megyei lakosok közel 8 százaléka diabéteszes. Miközben 2006-ban még csak 11 ezer diabéteszest tartottak számon megyénkben, addig a számuk 2020 végére elérte a 25 590-et. Az Országos Közegészségügyi Intézet adatai szerint december végéig országszerte 59 919 új esetet vettek nyilvántartásba a szakemberek, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány terjedése miatt nehezebben voltak hozzáférhetők az egészségügyi szolgáltatások, sokan pedig akkor is igyekeztek kivárni, ha komolyabb egészségügyi problémákkal küszködtek, hiszen féltek orvoshoz fordulni, nehogy megfertőződjenek. Az adatok szerint a cukorbetegek összlétszáma elérte az 1 115 433-at, ami azt jelenti, hogy jelenleg száz romániai lakosból 5,9 regisztrált diabéteszes.

Szatmár megyében tavaly 1424 új megbetegedést vettek nyilvántartásba, így 25 590-re nőtt a diabéteszesek száma. Ez alapján 100-ból 7,7 szatmári küszködik diabétesszel.

Mit tehetnénk?

Az egyik legkárosabb tevékenység, amivel romboljuk az egészségünket, és teret engedünk a daganatos és a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, a dohányzás. Ez utóbbi nem kevesebb mint 40 százalékában függ össze a kialakult betegségekkel. A rendszeres alkoholfogyasztás szintén magas rizikófaktor, de azon személyek esetében is nő a megbetegedések kialakulásának esélye, akik sok sült vörös húst fogyasztanak.

Egy másik, nem elhanyagolható rizikófaktor a mozgásszegény életmód és az elhízás, ami a daganatos megbetegedésekre, szív- és érrendszeri megbetegedésekre és a diabéteszre egyaránt igaz: éppen ezért mozogjunk naponta legalább félórát!

A gyerekeket is rá kell szoktatni a mozgásra. A rendszeres sport nem csak az állóképességen javít, de segít megőrizni a gyerekek életkornak megfelelő testsúlyát, és egyúttal nagyon sok rossz szokás kialakulását is megelőzheti. Mindezek mellett pedig nagy hangsúlyt kell fektetni az egészséges táplálkozásra is. A mértéktartó életmód, a káros szenvedélyek mellőzése, a rendszeres testmozgás mellett a rendszeres szűrővizsgálatokat sem szabad hanyagolni.

Bumbuluţ Krisztina