Tegyünk hallásunk egészségéért!
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslései szerint a világon több mint 460 millió embert korlátoz a hallásvesztés. Közel 90 százalékuk a világ alacsony és közepes jövedelmű országaiban él. Sokkal többen szenvednek enyhe hallásvesztéstől és fülbetegségektől, mint gondolnánk.
Románia-szerte több mint kétmillió személynek vannak hallásproblémái, 50 százalékuk 65 év alatti lakos, sokan közülük gyermekek és fiatalok. Ezerből három csecsemő ráadásul hallásproblémákkal jön a világra.
Megfelelő kezelés nélkül a siket vagy gyengén halló emberek nehezen tudnak kommunikálni másokkal, nehézségeik vannak az oktatásban és a munkahelyükön is, és gyakran érzik úgy, hogy kimaradnak a szociális és családi életből. Sok helyen hiányoznak a fülbetegségek megelőzésére és kezelésére irányuló szolgáltatások, valamint nincs megfelelő számú képzett dolgozó. Maguk az emberek sincsenek tisztában a hallás fontosságával, ráadásul sok tévhit és mítosz kering a fülbetegségek és a hallásvesztés körül.
Halláskárosodásra érdemes gyanakodni, ha valaki nem vagy nem megfelelő módon reagál, amikor hívják; sokkal hangosabban beszél, mint általában (mivel a saját hangját halkabbnak hallja); nehezére esik telefonon beszélni; túl hangosan hallhatja a tévét vagy zenét; hallja a beszédet, de nem érti, amit mondanak neki; nem egyértelmű a beszéde; fülzúgásra, fülcsengésre panaszkodik.
Hallásvesztés vagy fülbetegség észlelésekor a legfontosabb felkeresni egy szakembert, aki pontos információkkal lát el bennünket. Érdemes megbeszélni elsősorban a családorvossal, aki továbbirányíthat egy fül-orr-gégész szakorvoshoz. Fontos azonosítani, mi okozza a hallásvesztést, és ez alapján kezelni — például zaj, gyógyszerek vagy fülbetegség is állhat a háttérben.
A halláskárosodással küzdőknek előnyeik származhatnak olyan eszközök használatából, mint a hallókészülékek vagy a cochleáris implantátumok.
Gondoskodjunk a füleinkről!
Gondoskodjunk a füleinkről! Van néhány olyan dolog, amit megtehetünk a hallásunk egészségéért, illetve amit mindenképpen kerülni kell — emeli ki a WHO.
Kérjünk például hallásszűrő vizsgálatot kisgyermekünk számára, ha pedig felmerül a halláskárosodás gyanúja, minél előbb keressünk szakembert! Ez különösen fontos csecsemőknél és gyerekeknél. Tartós fülfájás, füldugulás és egyéb problémák esetén kérjük egészségügyi dolgozó vagy orvos segítségét! Túlzottan felhalmozódott fülzsír vagy idegen tárgy fülből való eltávolításához keressünk fel szakembert! Ha azt gyanítjuk, valami nincs rendben a hallásunkkal, keressünk fel orvost!
Ne tegyünk ugyanakkor olyan idegen tárgyat a fülünkbe, mint a gemkapocs vagy fogpiszkáló. Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha genny vagy más folyadék szivárog a fülünkből. Ne kezeljük a fülbetegségeket forró vagy hideg olajjal, gyógynövényekkel vagy házi készítményekkel, hiszen ezekkel olykor sokkal többet árthatunk, mint használunk.
Ne hallgassunk túl hangosan vagy túl hosszú ideig zenét és más zajokat, mert ez hallásvesztést okozhat. Ne felejtsük el azt sem, hogy a fül a fülzsírt a hallójárat védelmére és tisztán tartására állítja elő. Ne használjunk fültisztító pálcát, mivel ez mélyebbre nyomhatja a fülzsírt, ami károsíthatja a dobhártyát.
A halláskárosodás egy olyan állapot, mely nagyon gyakran nem visszafordítható. Elkerülésében ezért fontos szerepet játszik a megelőzés. Odafigyeléssel és az erre vonatkozó javallatok betartásával hosszú ideig megőrizhetjük hallásunk épségét.
Bumbuluţ Krisztina
Fotó: 123rf
