×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
12 °C
szórványos felhőzet
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Tét nélküli érettségi

2020.06.27 - 16:31
Megosztás:
Tét nélküli érettségi
Miklós most érettségizik. Nem számít jó eredményre, mert sosem ölte magát a tanulással. Szülei biztatták, hogy ő is van olyan, mint a többi fiatal, miért ne járhatna elméleti líceumba, hogy legyen meg az érettségije.

A nyolcadik osztály végén, amikor ez téma volt, szülei azt gondolták, ha bejut a középiskolába, és elvégzi azt, minden esélye meglesz, hogy továbbtanuljon. Vannak ma már olyan főiskolák, melyekre könnyen be lehet jutni, és lesz egy diplomája, ami segíti majd a munkavállalásban. Miklós szüleinek hiába mondták, hogy ma már más világ van, a diploma nem garancia arra, hogy munkát kapjon a tulajdonosa. Sokan azt sem értették, amikor hallották ezt a történetet, hogyan képzelik el Miklós szülei, hogy a fiuk bejut valamelyik egyetemre, és miután azt elvégzi, válogathat a jó munkahelyek közül. A munkaadók nem azt nézik, hogy alkalmazottaiknak milyen diplomájuk van, hanem azt, hogy az adott munkahelyen hogyan teljesítenek. Ma már a hozzáállás, a tanulási képesség, a kitartás, a nyelvtudás és a csapatmunkára való képesség és készség a fő elvárás. Ezért teszi fel a kérdést sok fiatal: akkor minek annyit tanulni? Miért pazarolják a fiatalok az időt és az energiát no meg a pénzt a tanulásra, ha beiratkozhatnak egy gyorstalpalóra, ahol kapnak egy egyetemi diplomával felérő igazolást, a munkahelyen pedig minden képesség elsajátítható.

Miklós a középiskolai évek során jól megvolt. Szülei biztosították számára az anyagi hátteret, mindent megtettek a kényelméért és a túlzottnak is nevezhető jólétéért, ő pedig ezt természetesnek vette. Mindig arra gondolt, hogy ha megkapja azt, amit nem kér, akkor az biztosan kijár neki. Szüleinek az ismerőseik és több tanár is próbálta megmagyarázni, hogy azzal, amit csinálnak a gyerekkel, többet ártanak, mint használnak, de őket ez nem érdekelte. Most is az egyetem felé irányítják, pedig Miklós nem akar továbbtanulni, beérné ő egy jó munkahellyel, arra viszont nem gondol, mi az, amivel örömmel foglalkozna, ha nem is egy életen át, de a következő lépésig. Jelenleg nem ismeri a munka világát, az elvárásokat, nincs benne elegendő alázat. Az első pillanattól mindent akar, arra viszont nem hajlandó, hogy beletegye a legkisebb energiát. Ezt látják a szülei is, de úgy tesznek, mintha ez is természetes lenne ebben a korban: minden fiatal ilyen, majd ahogy önállósulnak, biztosan megváltoznak.

Miklós szavaiból azt lehet kivenni, hogy nem akar különösebb karriert befutni, céljai rövid távúak, mondhatnánk azt is, hogy különösebb elképzelések híján van. Ez az, amikor a szülő túlzott gondoskodásból, jó szándékból és féltett szeretetből elveszi gyermekétől azt a lehetőséget, hogy önállósuljon, saját döntéseket hozzon, és a középiskolai évek során — a megfelelő irányítással — felkészüljön az önálló, felnőtt életre. Nem ritka ma már az olyan szülő, aki nem azért fáradozik, hogy a gyerekének jó legyen, hanem azért, hogy az ő elképzelései érvényesüljenek. Érettségi előtt ezt már jól látja a gyerek, ezért tud elérni bármit, mert a szülők nem mondhatnak nemet semmire, mivel ha azt megteszik, felborul az egész nevelési rendszer.

Miklós nevetett, amikor nagyapja arról mesélt neki, hogy negyvenegy évig dolgozott ugyanannál az építkezési cégnél, mielőtt nyugdíjba vonult. Értelmetlen lenne arról beszélni, milyen volt az építészeti munka negyven éve, és milyen most. A nagyapa sokkal reálisabban látja a dolgokat, mint a gyerekei. Nem beszél az ő nehézségeiről, a munkahelyi elhelyezkedéséről, azokról a küzdelmekről, amiket szinte egyedül kellett megvívnia, hiszen abban az időben a szülőknek kevésbé állt módjukban a gyerekek életútjának az irányítása. Saját sorsát a múltnak tekinti, azt viszont nem tartja jónak, hogy gyerekei nem törekednek arra, hogy Miklós a mai viszonyoknak megfelelően küzdjön meg az önállósulás kezdeti nehézségeivel. Az a véleménye, hogy aki mindent tálcán kap, az képtelen lesz pótolni a tálcán jelentkező hiányosságokat. Nem az lesz a célja, hogy haladjon előre az elkezdett úton, hanem mindig az újrakezdés gondolata fogja kísérni, ami akadályozza majd az előrehaladásban.

Miklós nem tart attól, hogy nem sikerül az érettségije. Arra sem gondol, mi lesz a következő lépés. Még mindig úgy érzi, hogy a szülei tudják, mi a dolguk, és azt teszik.

Elek György

Alaposan megváltoztatná az érettségi vizsgát a szaktárca
Jelentősen változtatnának az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete szerint, amelyet a minisztérium múlt hét közepén bocsátott közvitára, miután a szaktárca vezetője, Sorin Cîmpeanu egy sajtótájékoztató keretében bejelentette: a kilencedik osztályt jövőre kezdő diákok már új rendszer szerint érettségiznek majd.
Két színtízes érettségiző
Július elsején publikálta a tanügyminisztérium az idei érettségizők végleges eredményeit, eszerint Szatmár megyében a vizsgát adó diákok 74,34 százalékának sikerült az érettségi, az óvások előtt ez a szám 73, 01 százalék volt.
Megvannak az érettségi első eredményei
Tegnap közzétették az idei érettségi első eredményeit, a Szatmár megyei maturandusok 73,01 százalékának sikerült átmenő jegyet szereznie — ami 10 %-kal magasabb arány, mint a tavalyi átmenési ráta —, két diák pedig maximális, 10-es osztályzatot ért el.