×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
11 °C
kevés felhő
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Publicisztika

Tiltott és kötelező olvasmányok

2021.02.23 - 16:05
Megosztás:
Tiltott és kötelező olvasmányok
Tóth Krisztina író, költő kivenné a tantervből Jókai Mór Aranyember című művét. Nem elsősorban azért, mert nehezen olvasható, és kedvét szegi a diákoknak, hanem a nőalakok ábrázolása miatt.

Mert Tóth Krisztina szerint mit tudunk meg róluk? Tímea nem szereti a férjét, de engedelmesen szolgálja. Rendben tartja a házat, és viszi a férfi üzleti ügyeit, ha az távol van. Soha nincs egy rossz szava sem. Noémi szerelmes, de osztozik a férfin. Tímár Mihály néha megjelenik a szigeten, aztán elmegy. Noémi sose kérdez, csak örül. Nem lázadozik, hanem csinosan várja Tímárt, amikor az éppen ráér. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a magyar széppróza napja alkalmából mondta, hogy a történetmesélés több ezer éves emberi igény, ami nem fog eltűnni. A mai magyar prózairodalom levált a magyar valóságról, az írók sokszor egymásnak, a szakmának írnak, nem az olvasóknak.

Évtizedek óta létező probléma, hogy olvasnak-e a mai fiatalok, s ha igen, akkor mit. Egyes felmérések szerint a mai fiatalok nem olvasnak, mert más tevékenységek (internetezés, sport, televíziózás, tanulás, szabadban töltött idő) veszik el az arra fordítható időt. Mások szerint az olvasás egy divatjamúlt időtöltés. Más felmérések azt igazolják, hogy a mai fiatalok is olvasnak az érdeklődésüknek megfelelő témában, csupán az olvasás jellege, módja és eszköze változott meg. A mai fiatalok más típusú szövegeket kedvelnek, ezeket az interneten találják meg, és hívják fel rájuk a barátaik és ismerőseik figyelmét. Az biztos, hogy az olvasás ma már nem számít divatos tevékenységnek, a mai fiatalok nem értékelik azt, hogy ha valaki sokat olvas, attól, mert valaki művelt, nem menő.

„A gyerekeink az iskolában olvasott művekből építik fel, milyenek is a nemi szerepek” — állítja Tóth Krisztina. Ha ez így van, akkor nagyon el kellene gondolkodni azon, hogy a kortárs irodalom termékeinek a nagy részét milyen távol kell tartani a fiataloktól. Jókai — és sokan mások, akiket sokan szeretnének betiltani — az akkori valóságot ábrázolták. Nem mondhatjuk el, hogy a kortárs írók nem a jelen valóságából merítenek. Ha az olvasmányok, az azokban elhelyezett történetek a megfelelő korban kerülnek a fiatalok elé, a nemi szerepek tisztázása nem kerülhet veszélybe. Sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a szándékos érzékenyítési kísérletek, amikor a nemi szerepeket szándékosan próbálják elferdíteni. A fiataloknak nagy szükségük van a történetek olvasására, mindig olyan történetekre, melyek megfelelnek a korosztályuknak.
A minimális pszichológiai ismeretekkel rendelkezők is egyetértenek abban, hogy a serdülőkorban a gyerek leválik a szülőkről, és kialakul a saját identitása, ami hasonlíthat a szülőkéhez, de egyre több olyan példát lehet felsorolni, hogy lényegesen különbözik a szülői mintától. Ez a különbség lehet pozitív és negatív irányú is. Ha a Demeter Szilárd véleményét vesszük figyelembe, vagyis: „… a mai magyar prózairodalom levált a magyar valóságról…”, akkor a mai prózát olvasó fiatalok identitása abba az irányba halad, melytől Tóth Krisztina óvni szeretné a fiatalokat.

Amennyiben a fiatalok olyan regényt olvasnak, mint az Aranyember, a fiúk nemi szerepe miben fog hasonlítani a mai életlehetőségek között a Timár Mihályéra, a lányoké pedig a Tímeáéra vagy a Noémiéra? Amennyiben ennek a „veszélyétől” meg kellene óvni a fiatalokat, azon is el kellene gondolkozni, miként alakul a nemi szerepe annak a fiatalnak, aki nem olvas történeteket. Lehet befolyásoló a szülői minta, bár az is vitát kavaró lehet, hogy ez a minta milyen legyen. Mit kell lásson a gyerek otthon? Hogyan kellene viszonyuljanak egymáshoz a szülők, figyelembe véve, hogy minden szavukkal, minden mozdulatukkal a gyerekük identitását alakítják?

Szerencsére nem olyan korban élünk — ha mégis, akkor jaj nekünk —, amikor be kell tiltani vagy kötelezővé kell tenni olvasmányokat.

Elek György