Több, mint egy néhány napos láz

Egy csapat magyarországi gyermekorvos, az Alapellátó Gyermekorvosok Tudományos Társaságának tagjai, akik maguk is többgyermekes szülők, egy újabb fontos, és egyre több kis beteget érintő problémáról közöltek tájékoztatót. Dr. Onozó Beáta, dr. Karászi Éva és dr. Erlaky Hajna most a COVID-19-hez társuló sokszervi gyulladásra hívja fel a szülők figyelmét. Az első koronavírusos eseteket körülbelül egy évvel ezelőtt jelentették Kínából, ezért orvosi szemszögből nézve egy fiatal kórképről van szó, aminek még nem ismerjük minden tünetét, szövődményét.

Az első hullám idején, 2020 áprilisában a média is beszámolt arról, hogy Angliában, Olaszországban és az Amerikai Egyesült Államokban egy furcsa gyermekkori betegség jelentkezett, amely magas lázzal, bőrtünetekkel és súlyos állapottal járt, és amely miatt a gyermekek intenzív osztályra kerültek. Azt is megfigyelték, hogy a betegség 2–6 héttel a COVID-19 csúcspontja után alakult ki, és szinte minden esetben sikerült igazolni a megelőző vírusfertőzést vérvizsgálatból.

Ekkor még azt gondolták, írják a gyermekorvosok, hogy ez egy nagyon ritka betegség, azonban a második hullám során egyre több ilyen betegről érkeztek hírek mindenhonnan — írják a szakemberek. A fertőzést követően kialakult szisztémás gyulladásos tünetegyüttes (PIMS: Pediatric Inflammatory Multisystem Syndrome vagy MISC-C: Multisystem Inflammatory Syndrome in Children) a gyermekgyógyászok számára is egy új kórkép, ami szerencsére valóban nem túl gyakori, ezért leginkább csak a nagy kórházakban, központokban dolgozó kollégák találkoznak vele, ugyanakkor a korai felismerés a gyermekorvosok, családorvosok feladata — emelik ki a tájékoztatót összeállító gyermekgyógyászok.

A kezdeti tünetek nem igazán specifikusak, más vírusfertőzés esetén is lehetnek hasonló bevezető tünetek, ezért előfordulhat, hogy nem azonnal, csak néhány nap után születik meg a korrekt diagnózis. Mivel a járvány kezdete óta a telemedicinális ellátás került előtérbe, ezért fontos, hogy a szülők is ismerjék ennek a kórképnek a figyelmeztető jeleit, amikor feltétlenül indokolt az orvoshoz fordulás — hangsúlyozzák a szakemberek.

A sokszervi gyulladás bármilyen életkorú gyermeket érinthet, csecsemőktől a fiatal felnőttekig, de elsősorban a nagyobb, 9–10 év feletti gyermekek betegsége. Mint írják, egyelőre nem tudják, hogy pontosan mi a szerepe a vírusnak a betegség kialakulásában, de a betegek nagy részénél egy hónappal korábban lezajlik egy enyhe vagy teljesen tünetmentes koronavírus-fertőzés. Feltehetően a vírusra adott kóros immunreakció okozza a súlyos tüneteket. Nem minden esetben szerepel a kórelőzményben a pozitív PCR-lelet, de vérvizsgálattal ilyenkor is szinte minden esetben kimutatható a vírus elleni ellenanyag a vérből.

„Egy újabb érv a tesztelés mellett, hiszen ha tudjuk, hogy a gyermek bizonyítottan átesett a koronavírus-fertőzésen, sokkal hamarabb eszünkbe jut a betegség, időben kerül kórházba a beteg, és jobb lesz a gyógyhajlama is. Általában, amikor a sokszervi gyulladás tünetei jelentkeznek, akkor a betegek légutaiból már nem mutatható ki a vírus, sem PCR-teszttel, sem antigénvizsgálattal” — magyarázzák a szakemberek.

Melyek a jellegzetes tünetek?

Ha mostanában, a járvány idején egy egyébként teljesen egészséges, nem beteges kiskamasz, kamasz hirtelen belázasodik, 39 fok fölé kúszik a láza, napról napra egyre fáradékonyabb, gyenge, nehezen tud kikelni az ágyból, az már gyanús tünet. Fejét, tarkótáját fájlalhatja.
Jellegzetes tünet a testszerte piros, kissé összefolyó, a bőr felszínéből nem kiemelkedő kiütés. Ezek a kiütések nem éles határúak, néhol elmosódottak, nem vérvörösek, nyomásra elhalványodnak — ellentétben a fertőző agyhártyagyulladás bőrkiütéseivel.

A gyermek tenyere-talpa kesztyű- és zokniszerűen bevörösödhet, ritkán kéz- és lábfejduzzanat is kialakulhat. Mindkét szemén kötőhártya-gyulladásra jellemző szemvörösség, erezettség alakulhat ki, azonban nem váladékozik a szeme. Nem mindenkinek vannak bőrtünetei, vagy nem olyan feltűnőek, hogy egyből észrevegyük.

A szájak, ajkak élénk pirosak, berepedezettek lehetnek, ezt sokan a láz és a folyadékhiány tüneteinek tartják. A nyelv lepedékes, esetleg szokatlanul piros. Sok gyermek hasfájásra panaszkodik. Ez a hasfájás annyira erős lehet, ami kísértetiesen hasonlít egy vakbélgyulladás okozta fájdalomhoz. Persze az is lehet, hogy a hasfájás nem annyira erős, de a gyermeknek van egy enyhe hasmenése, étvágytalan, nem kíván semmilyen ételt.
Köhögés nem igazán jellemző, ahogy az orrfolyás, náthára jellemző tünetek sem. Torokfájás szintén lehetséges, de ha sikerül megnézni a gyermek manduláit egy lámpával otthon, nem látunk fehér lepedéket vagy sárgás tüszőket. Esetenként megfigyelhető a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása.

Mivel a tünetek sok más kórképet utánozhatnak, ezért nagyon fontos a laborvizsgálat szerepe — írják a gyermekorvosok. Szükség van vénás vérvételre és számos kiegészítő vizsgálatra — hasi ultrahang, mellkasröntgen, baktérium- és víruskimutatást célzó vizsgálatok —, amelyeknek az a céljuk, hogy kizárjuk azokat a betegségeket, amelyek esetén hasonlóan magas gyulladásos aktivitás látható. Éppen ezért ha felmerül a sokszervi gyulladás lehetősége, ha a szülő vagy háziorvos, gyermekorvos fejében felgyullad a kis piros lámpa, hogy itt baj van, akkor a gyermeket haladéktalanul kórházba kell utalni — emelik ki.

Miért van szükség kórházi kezelésre?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintett gyermekek állapota nagyon gyorsan, hirtelen változik, és sajnos gyakran nem jó irányba. A kórkép jellegzetessége, hogy a gyulladás főként a szívizmot, ritkábban a szívburkot érintheti, és a koszorúereket is megtámadhatja. Ezért a kórházban folyamatosan figyelik a gyermek pulzusát, vérnyomását, és kardiológus is megvizsgálja a szívét. Ha szükséges, az intenzív osztályon kell kezelni. Folyamatosan ellenőrizni kell a gyulladásra jellemző paraméterek változását vérvizsgálattal.
A betegség szerencsére jól gyógyítható — teszik hozzá. A kezelés alapja a folyadékpótlás (infúzió), a keringéstámogatás és amennyiben szükséges, légzéstámogatás, valamint nagy dózisú gyulladáscsökkentő kezelés. Átlagosan a gyerekek kórházi kezelése 8–14 napot vesz igénybe, de ezt követően is szükség lehet tartós gyógyszeres kezelésre, és nagyon fontos a kímélő életmód — összegeztek.

B. K.