Tonnaszám vonták ki a forgalomból az élelmiszereket

Bőven akadt munkája idén az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságnak (ANSVSA). Csak az elmúlt néhány hónapban több száz tonna élelmiszert kellett kivonnia a forgalomból, köztük pedig akadtak problémás termékek egyes Szatmár megyei üzletek polcain is. Bár sok terméket azonnal visszahívtak az üzletek, és megsemmisítették ezeket, minden bizonnyal a lakosok hűtőszekrényeibe is került belőlük, nem mindenki értesült a visszahívásról vagy hallott arról, hogy egy-egy adott termék elfogyasztása milyen veszélyeket rejt.

Mihai Ponea, az ANSVSA alelnöke az Agerpres hírügynökségnek azt nyilatkozta, 30–40 százalékkal több riasztást adtak ki szennyezett, emberi fogyasztásra alkalmatlan, sőt, olykor komoly betegséget is okozó élelmiszerek miatt: volt köztük szalmonellás baromfihús, az emberi egészségre ártalmas mennyiségű gyomirtót tartalmazó zöldség és gyümölcs, lisztériás disznó- és halhús is.

Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakemberek egyik legfőbb aggodalma a szalmonellafertőzés. A szalmonellának több mint ezer szerotípusa létezik, de a leggyakoribbak a bélfertőzést okozó altípusok, a Salmonella enteritidis és typhimurium. Az összes élelmiszer eredetű megbetegedés tekintetében a Salmonella baktérium a leggyakoribb kórokozó (22,3%) az Európai Unióban — ezért is követik nyomon ezeket még nagyobb gondossággal a szakemberek. Október óta az ANSVSA országos programot is indított, amelynek célja, hogy a főként Lengyelországból érkező baromfihúst ellenőrizzék, hiszen itt 40 százalékkal emelkedett a szalmonellafertőzés miatti riasztások száma az előző évhez mérten, valamint olyan más uniós tagállamokból érkező húsféléket is folyamatosan vizsgálnak, mint Magyarország.

A vizsgálatoknak egyébként meglett az eredményük, csak az elmúlt hetekben nem kevesebb mint 100 tonna szalmonellával fertőzött baromfihúst vontak ki a forgalomból. „Rendkívül aggasztónak tartjuk a jelenlegi helyzetet. Két olyan raktár is van, ahová több egymás utáni héten 2–3–4 szállítmány szalmonellával fertőzött termék érkezett. Bár több mint száz tonna fertőzött csirkehúst kivontunk a forgalomból, aggasztó, hogy nem tudjuk, ezekből mennyi került a romániai lakosok hűtőszekrényeibe, fagyasztóiba. Természetesen amint fertőzött termékekre bukkantunk, azonnal elrendeltük ezek visszahívását, forgalomból való kivonását” — magyarázta Ponea, aki egyúttal felszólította a hazai áruházláncokat is, hogy gondosan válasszák ki a beszállítóikat, csak biztonságos termékeket hozzanak forgalomba, ellenkező esetben drasztikus szankciókat kockáztatnak, beleértve az adott üzlet működésének féléves felfüggesztését, ha problémás termék esetén nem értesíti a fogyasztókat.

Nemcsak szalmonella, hanem lisztériás szennyeződés miatt is több riasztást kiadtak idén az ANSVSA szakemberei: novemberig nyolc esetben találtak ezzel a baktériummal szennyezett termékeket, melyek nyomán hét tonna élelmiszert kellett kivonni a forgalomból.

„A Listeria monocytogenes baktérium egyike a legveszélyesebbeknek. Minden életkorban komoly betegséget okozhat, ha megfertőződünk vele, de a terhes nők, az alacsony immunitásúak, valamint az idősek esetében rendkívül súlyos lehet a liszteriózis lefolyása. A Listeria kihívást jelent a világ összes állatorvosi szolgálata számára. Éppen ezért szigorítottuk az ellenőrzéseket a fogyasztásra kész („ready to eat”) élelmiszerek, valamint a zöldségek-gyümölcsök esetében, amelyeknél rendkívül fontos a higiénia. Az elmúlt hónapokban hét tonna szennyezett fagylaltot, halat, sertéshúst vontunk ki a forgalomból — a legutolsó eset a fertőzött disznósajt volt” — mondta az ANSVSA alelnöke. Azt is hozzátette, hogy ebben az időszakban a disznósajt igen kedvelt, 200 százalékkal többet adnak el belőle ilyenkor. Az ANSVSA visszahívta egyébként a Listeria monocytogenes baktériummal szennyeződött terméket, tájékoztatták a fogyasztókat, bezáratták a gyárat is, ahol addig nem indulhat újra a munka, amíg nem azonosítják a fertőzés forrását.

Vegyszeres zöldség-gyümölcs, káros fagyi

A hazai állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szolgálatok a Törökországból — és nem csak — származó zöldségekre és gyümölcsökre is figyelnek, hiszen innen érkezik a legtöbb növényvédő szerrel szennyezett termék.

„Idén nagy kihívás elé néztünk a Törökországból származó, növényvédő szerekkel szennyezett zöldségek és gyümölcsök terén. A Romániába és Európába érkező zöldségek és gyümölcsök 90 százaléka innen származik. Citrusfélékről, narancsról, gránátalmáról, citromról, körtéről, petrezselyemről beszélünk” — magyarázta.

A laboratóriumi mintákban leggyakrabban a déli gyümölcsök romlását gátló, felületkezelésre használt imazalilt és tiabendazolt találtak, illetve más gomba- és rovarölő szereket, növényvédő vegyszerek maradványait.

Ponea azt is felidézte, hogy a tojáságazatban a közelmúltban egy csaló hálózatot fedeztek fel, amely az EU-n kívüli országokból gyűjtötte be a tojást, Görögországban címkézte, majd később a román piacon értékesítette.

„A görög hatóságokkal együtt megtudtuk, hogy a tojások egy olyan farmról származnak, amely nem tudott napi 30 ezer tojást termelni, mégis egymillió tojást értékesített — ennek nyomán felgöngyölítettük az ügyet, és lebuktattuk a csalókat. Két romániai kiskereskedő már fél éve árulta a hamis tojást, ezért felhívtuk a figyelmüket, hogy alaposan ellenőrizzék beszállítóikat” — mondta a hatóság alelnöke.

Nyáron ugyanakkor több, Romániában forgalmazott fagylaltját és jégkrémét kellett visszahívja a Mars, mivel a termékekben felhasznált adalékanyag etilén-oxiddal volt szennyezett — több mint 100 ezer jégkrémet kellett kivonni a forgalomból.

Az etilén-oxid egy szintetikusan előállított gáz, használják intermedierként más szerves anyagok előállítására (például etilén-glikol), orvosi berendezések sterilizálására és egyes országokban fűszerek és egyéb termények esetén rovarölő szerként, valamint fertőtlenítésre (Indiában a szezámmagot szalmonella ellen). Az Európai Unióban az etilén-oxid hatóanyag felhasználása tilos, hosszú távú rendszeres fogyasztása ugyanis megnövelheti egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát (genotoxikus karcinogén). Az EU-ban a termények etilén-oxid-tartalmára vonatkozóan szigorú határérték van érvényben, amely a legkisebb, már mérhető mennyiségnek felel meg.

Bumbuluţ Krisztina