×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
18 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Szatmárnémeti

Törvénnyel segíteni az átingázóknak

2020.07.29 - 09:28
Megosztás:
Törvénnyel segíteni az átingázóknak
„Ha a román kormány saját állampolgárai érdekében nem hajlandó megnyitni az átkelőpontokat, törvénnyel kötelezzük erre” — az RMDSZ törvénytervezete igazolványt biztosítana az átingázóknak, és állandósítaná a Nagypeleske–Zajta határátkelőt is.

Mikor meghallották, hogy törvénnyel biztosítana határon átingázóknak igazolványt és külön átkelősávot, no meg a román-magyar határszakasz ideiglenes átkelőpontjainak állandósítását az RMDSZ, valószínűleg sokakban felmerült a kérdés: miért pont most, miért csak most? Hiszen az áldatlan állapotok évek óta fennállnak az egyik országban lakó s a másikban dolgozó személyek számára.

„Való igaz, az átingázók számára nem most, nem az elmúlt hónapokban kezdődtek a bonyodalmak, a tömött kocsisorokban való stresszes, idegtépő várakozások — viszont ezek az állapotok nem voltak állandók, a nyári és ünnepi időszakra voltak inkább jellemzők, a járvány miatti szigorítások és korlátozások azonban egy teljesen új helyzet elé állították az átingázókat, s míg azt tudták, hogy például vízkereszt után csitul az átkelőknél a túlzsúfoltság, a koronavírus-járvány teljesen új, ismeretlen és előre nem látható helyzeteket teremt, ezért lépnünk kellett” — mondja megkeresésünkre Turos Lóránd szenátor.

„Ez elsősorban bennünket, a határ menti megyék lakóit és a több tízezer átingázót érint, akiknek ugyanolyan alap-, vagy ha jobban tetszik, emberi joguk, hogy tudjanak kiszámítható időkeretek között élni, tudjanak napot tervezni, s ne a határforgalom 'kénye-kedvétől' függjenek. Az átingázók életének megkönnyítése pedig elválaszthatatlan az átkelők megnyitásától. A román-magyar határszakasz tíz átkelőpontján európai uniós pénzből, összesen 70 millió euró összköltséggel épültek meg az utak jó ideje, még a 2007–2013-as pályázati időszakban, ám mind a mai napig nincsenek rendeltetésszerűen használatban. Ha a román külpolitika képtelen elérni a schengeni csatlakozást, nincs más hátra, mint új határátkelőket megnyitni — hiszen arról egy pillanatra sem szabad megfeledkezni, hogy ezeket az utakat az EU nem csak azért építtette, finanszírozta, mert nem volt jobb dolga, hanem a gazdasági fellendülés, a zsáktelepülések/kisrégiók elzártságának megszüntetése és igen, az országhatár által elválasztott magyar közösségek könnyebb együttműködése érdekében. És ezen utak esetében az egyik hatékonysági indikátor a kihasználtságuk, ami jelen pillanatban a nullával egyenlő, s megtörténhet, hogy a pályázati összegek elköltését ellenőrző bizottság úgy dönt: vissza kell fizetni a finanszírozási összeget, mert úgymond fölöslegesen és céltalanul lettek megépítve, nincsenek nemhogy kihasználva, de használva sem. Képletesen: olyan, mintha egy szülő azt mondaná a gyermekének, hogy nézheted a televíziót, fiam, csak ne kapcsold be. Akkor meg mi értelme van? Elvégre egy útnak az ad értelmet, ha használva van, egy országhatáron átvezető útnak pedig ha átkelőpont nyílik rajta” — magyarázza. Emlékeztet ugyanakkor arra is: a 2017. február 18-i, ideiglenes (azaz csak szombatonként érvényes) átkelőpontnyitást több mint hat hónapos monitorizálási periódus követte, hogy felmérjék, melyik átkelő mekkora forgalmat bonyolít le, s e számok függvényében döntsék el, melyiket is állandósítsák — ugyanis Szijjártó Péter magyarországi és Teodor Meleşcanu akkori romániai külügyminiszter nyár végi találkozóján olyan döntés született, hogy a 10 határátkelőhely közül alig kettőt állandósítanak.

„Ebben a témában többször is zajlottak tárgyalások a két ország között, s a magyar fél mindig nyitott volt az összes ideiglenes átkelő állandósítására, a román fél viszont valami érthetetlen okból ódzkodott ettől. Meleşcanu döntését követően hatalmas lobbihadjáratot indítottunk (a romániai és a magyarországi Szatmár politikusai és önkormányzati vezetői) annak érdekében, hogy az egyik állandó határátkelő a Nagypeleske–Zajta közötti legyen — nem véletlenül, hiszen az átutazás és átingázás megkönnyítésén túl a Pete–Csengersima határátkelő tehermentesítése is cél volt. Az RMDSZ részéről többen is tárgyaltunk Szijjártó Péterrel, s végül közösen sikerült kilobbizni, hogy a nagypeleskei átkelő legyen az egyik állandó. Igaz, erről 'csak' szóbeli megegyezés történt a két külügyminiszter között, amit egy államközi egyezmény kellett volna kövessen — de nem követett, és nem történt semmi előrelépés. Pedig a beiktatását megelőző tárgyalásokon Viorica Dăncilă akkori kormányfő konkrétan megígérte Szatmár megye parlamenti képviselőinek, hogy a helyszínre látogat, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az átkelő mielőbb az utazók rendelkezésére álljon. Erre az ígéretére amúgy interpellációban emlékeztettem is, ám sem a PSD, sem a PNL bel- és külügyminiszterei nem foglalkoztak vele. Mint ahogy nem foglalkoznak most sem — s ha a román kormány saját állampolgárai érdekében nem hajlandó megnyitni az átkelőpontokat, törvénnyel kötelezzük erre” — nyomatékosítja Turos.

Nagyon nem mellékes az sem, hogy a Nagypeleske–Zajta határátkelő esetében az infrastruktúra hiánya sem áll már a nyitás és állandósítás útjában, ugyanis Lázári község költségvetéséből még tavaly ősszel az átkelőpontig vezették az elektromos áramot, az internethálózatot és az ivóvizet, s betonalapra felállították azt a hűtéssel-fűtéssel felszerelt mobil konténert, amelyben az okmányellenőrzést végezhetik majd a határrendészek.

Az átingázó igazolványt és külön átkelősávot, valamint a román-magyar határszakasz tíz ideiglenes átkelőpontjának állandósítását előíró törvénytervezetet a szenátus már megszavazta, a döntő szót azonban a képviselőház mondja majd ki, amikor napirendre tűzik — no meg Klaus Iohannis államfő, hiszen a törvényt neki kell majd kihirdetnie. „És ha jól sejtem, Iohannis valószínűleg megtámadja majd az Alkotmánybíróságon — ugyanúgy, ahogy bő egy hónappal ezelőtt megtámadta a magyar-román-szerb hármas határnál, a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti magyar-román nemzetközi közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvényt, merthogy szerinte sérti az alkotmányt, mivel a törvény megszavazásával a parlament 'beavatkozott' az államfő és a kormány hatáskörébe.

Amúgy Iohannis szinte minden, a magyar közösséget segítő törvényt megtámadott az Alkotmánybíróságon — s épp ezért nem hiszem, hogy konstruktívan áll majd hozzá az átingázós törvényhez, annak ellenére, hogy ez nem csak kizárólag a magyar nemzetiségű lakosokat érinti. Egyébként a hétfői szavazáson a nemzeti liberális szenátorok nem szavazták meg a törvénytervezetet, s ez meglátásom szerint három dologra vezethető vissza: egyrészt Iohannis szerint a külpolitikát s annak legkisebb rezdülését is ő kell irányítsa; másrészt Bogdan Aurescu külügyminiszter soha nem volt — mondjam úgy — barátja a magyar közösségnek; harmadrészt pedig a belügyminisztériumnak plusz költséget jelent majd az átkelőpontok működésbe helyezése” — fejtette ki a szenátor.

Szabó Kinga Mária

 

Felvonult a szlovák rendőrség a magyar határon
Szlovákia hétfő este nagy erőket vonultat fel a Magyarországgal közös határán – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök és Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter. Szlovákia a Gázai-övezetben kialakult helyzet, valamint a lehetséges biztonsági fenyegetések miatt döntött így.
Schengen: nem lesz eltörölve a Romániát kizáró döntés
Az Európai Unió Bírósága (EUB) „nyilvánvalóan elfogadhatatlanként” elutasította Eugen Tomac keresetét, amelyben a román európai parlamenti képviselő az EU Tanácsa Románia schengeni csatlakozását elutasító tavaly december 8-i határozatának megsemmisítését kérte.
115 illegális határátlépési kísérletet számoltak az elmúlt 24 órában
Ki így, ki úgy próbált átjutni Románia nyugati határszakaszán az elmúlt 24 órában – egy azonban biztos: tervük meghiúsult, és jelenleg illegális határátlépési kísérlet vádjával folyik ellenük eljárás.