Türelem- és józanész-hiány

Egy évvel ezelőtt még természetesnek tűnt mindenki számára, hogy minden intézkedés a járvány terjedésének a megakadályozása és annak felszámolása miatt történt. A hatóságok akkor határidőket szabtak meg, hogy ha betartják az emberek az intézkedéseket, mikor áll vissza a megszokott élet. Ezek a határidők folyton kitolódtak, a megbetegedettek száma viszont fokozatosan növekedett. Egy idő után az emberek már nem hittek az újabb és újabb bejelentéseknek. Volt is rá némi okuk, mert ahogy telt az idő, egyre több volt az ellentmondás a járvány megjelenésének az okait, annak terjedését és felszámolását magyarázók részéről.

Mint az élet valamennyi területén, ahol befolyást, ismertséget stb. lehet szerezni, politikusok a járványhelyzetet is megpróbálták felhasználni önmaguk és politikai tömörülésük népszerűsítésére. A járvány elsősorban egészségügyi téma, kezeléséhez a politikum legfennebb támogatást ad(hatna), az intézkedéseket szakembereknek kell meghozniuk. Ennek ellenére a politikusok nagy része folyamatosan osztja az eszet, intézkedik, utasításokat ad… Nyilatkozataik szerint a politikusok mindezt szakemberekkel történő egyeztetés után teszik. Ez valahol elfogadható lenne, ha az orvosok véleménye pártpolitikai szempontok szerint oszlana meg. Minden pártnak megvan a maga egészségügyi politikája, ezt hangoztatják a pártok szakértői. A nagy kérdés az, hogy az orvosszakértők dolgozzák-e ki a pártok egészségügyi politikáját, vagy a pártpolitikának megfelelően nyilatkoznak a pártok szakorvosai. Nehezen felfogható, hogy sokszor egymástól teljesen eltérő véleményük van például az oltásról az orvosoknak. Mivel a lakosság naponta hallja az egymástól eltérő véleményeket, valahol érthető, hogy elfogyott a türelme, és elege van a megszorításokból.

A járványvédelmi intézkedések betartása ma már csak látszatbetartás az egy évvel korábbihoz képest. A vírus terjedése akkor is gyorsult, amikor az emberek többsége valóban védekezett. Most be van zárva a színház, ahol civilizáltan, a távolságot betartva ülhetnének az emberek, miközben tömegesen, minden szabály figyelmen kívül hagyása mellett tolongnak a kirándulóhelyeken. Jön a tavasz, a jó idő, nem lesz olyan hatalom, ami fékezni fogja az embereket a szabadságuk gyakorlásában. Ki lesz az, akire hallgatni fognak majd az emberek? A politikus? Az orvos? A média? Mindenki arra fog hallgatni, aki a kedvére beszél. Mindenki úgy tudja, hogy a betegség terjedéséért és minden bajért mások a felelősek, másoknak kell megtenni a szükséges lépéseket. Nem csak a türelem fogyott el, hiányzik a józan ész is.

Elek György