×
2020. 07 09.
Csütörtök
Lukrécia
13 °C
Közepes felhősödés
1EUR = 4.84 RON
1USD = 4.29 RON
100HUF = 1.36 RON
Szatmárnémeti

Válasszon a nép tanácselnököt

2019.06.05 - 08:11
Megosztas :
  • Válasszon a nép tanácselnököt

    A PSD szerint „ a nép kezébe adták a döntést” a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásával — a választási törvényt nagy hirtelen és sürgősségi kormányrendelettel módosították.

    Hétfői ülésén a kormány sürgősségi rendelettel módosította az önkormányzati választási törvényt oly módon, hogy a megyei tanácsok elnökét ezentúl közvetlenül az emberek, a lakosság és ne a megyei tanácsosok válasszák meg maguk közül. Viorica Dăncilă miniszterelnök úgy fogalmazott: a sürgősségi rendeleti módosítás azt jelenti, a kormánya megértette a választók üzenetét, miszerint nagyobb szerepet akarnak kapni az életüket befolyásoló döntéseket hozó tisztségviselők megválasztásába és a megyei tanácselnökök közvetlen megválasztásához történő visszatérés növeli azok legitimitását. Határozottan cáfolva ugyanakkor azt, hogy ezzel a PSD menet közben változtat a játékszabályokon, ugyanis meglátása szerint épp azért fogadták el sürgősségi eljárással a módosítást, hogy a pártoknak és a potenciális jelölteknek legyen elé idejük felkészülni a a jövőre esedékes önkormányzati választásokra.

    Klaus Iohannis államfő szerint viszont a kormány épp hogy semmit nem értett a múlt vasárnapi szavazatszámokból, ha továbbra is visszaél a sürgősségi kormányrendeletekkel, önös politikai érdekei szerint avatkozva be a választójogba. Az elnök úgy értékelte: a közvetlen választással a kormány a Szociáldemokrata Párt (PSD) tisztségben lévő megyei „báróinak” újraválasztását próbálja megkönnyíteni, akik megijedtek a múlt heti választási kudarctól.

    „Nem mellékes az sem, hogy az alkotmány nem említi a közigazgatási egységek között a megyét, amelynek nincs olyan sajátos identitása, mint a településeknek, a megyei tanács elnökének pedig jóval „korlátozottabbak” és mások a lehetőségei, mint egy polgármesternek — a tanácselnök köteles véglegesíteni a grémium döntését, és ha nem áll mögötte a többség, akkor négy évig nem is fog működni sem a megye vezetése, sem gazdasági, infrastrukturális fejlesztések, beruházások nem lesznek, csak hangzatos ígéretek, miközben egy helyben topog minden. Volt már ilyenre példa bőven az országban, de Szatmár megyében is” — fogalmazott megkeresésünkre Pataki Csaba tanácselnök.

    A tanácselnök nem külön intézmény

    A törvényeket össze kell(ene) hangolni, nem egyik napról a másikra hirtelen döntéseket hozni úgy, hogy közben a Közigazgatási Kódex tartalmát a napi politikai érdekek függvényében változtatják, magyarázza Pataki.

    „Nem lehet sürgősségileg, egyik napról a másikra döntéseket hozni egy olyan ügyben, ami az egész közigazgatási rendszert és annak egész működését érinti — mondom ezt nemcsak politikusként s a megyei tanács elnökeként, de úgy is, mint aki szenátorként a parlament jogi bizottságának volt a tagja. A Közigazgatási Kódex másfél éve van a parlament előtt, alkotmánybírósági javaslatcsomagot is kapott, a honatyákra kellene bízni ezek megvitatását. Ilyen fajsúlyú kérdéseket nem három ember kell eldöntsön egyik napról a másikra” — nyomatékosította Pataki Csaba a helyhatósági választási törvény sürgősségi kormányrendelet általi módosítása kapcsán.

    Május közepén Viorica Dăncilă miniszterelnök épp szatmárnémeti kampánylátogatásán jelentette be: mivel a polgármesterek „már nagyon várják” a közigazgatási törvény elfogadását, ezért a kormány nem húzza tovább az időt s várja meg, hogy a parlament újra megvitassa az alkotmánybírósági normakontrollon korábban megbukott tervezetet, hanem sürgősségi rendelettel fogadja el a jogszabályt az EP-választások után. Viszont a közigazgatási minisztérium által múlt héten közvitára is bocsátott rendelettervezet egyrészt már nem tartalmazza azokat a nyelvi jogokat bővítő előírásokat, amelyek az RMDSZ javaslatára korábban bekerültek a parlamentben elfogadott törvénykönyvbe, másrészt azonban tartalmaz olyan „újításokat”, amelyek nem hogy nem szerepeltek a törvénykönyv parlamenti vitáján elhangzó módosító javaslatok között, de még csak fel sem vetődtek, szóba sem kerültek. Az egyik ilyen hirtelen újítás az, amelynek értelmében a megyei tanácselnököket (ismét) közvetlen módon választanák meg az önkormányzati választásokon; azaz nem a tanács tagjai döntik el, ki is legyen közülük az elnök, hanem az a „befutó”, aki egy sikeres kampányhadjárat végén a legtöbb voksot kapja a lakosságtól (függetlenül attól, hogy van-e közigazgatási, pénzügyi, vezetési-irányítási, hosszú távú fejlesztési stb. ismerete, gyakorlata, rátermettsége, együtt tud-e működni a tanáccsal — egyszóval bárkiből lehet tanácselnök, akár tornatanárból is). „A polgármester, a helyi tanács és a megyei tanács intézménye külön entitásként van meghatározva az Alkotmányban — olyan, hogy megyei tanácselnök intézmény, nem létezik, ezért nem is kell kötelező módon a lakosságnak megválasztania azt a személyt, mint például egy polgármester esetében. Arról már nem is szólva, hogy a tanácselnöknek jóval 'korlátozottabbak' és mások a lehetőségei, mint egy polgármesternek; ő köteles véglegesíteni a grémium döntését, de ha nem áll mögötte a többség, akkor négy évig nem is fog működni sem a megye vezetése, sem gazdasági, infrastrukturális fejlesztések, beruházások nem lesznek, csak hangzatos szappanbuborék-ígéretek, miközben egy helyben topog minden. Volt már ilyenre példa bőven az országban, de Szatmár megyében is” — mondja Pataki, hozzátéve: a tanácselnök-választás módjának módosítása csak egy furcsasága a közigazgatási rendelettervezetnek, de sokkal komolyabb probléma, hogy a kisebbségi jogokat bővítő rendeletek „kimaradtak” a gyűjtőtörvényből, „s megint az lesz, hogy egy helyett két külön törvény szabályoz valamit (lehetőleg egymásnak részben vagy teljesen ellentmondva, ahogy az Romániában szokás), még jobban összekutyulva a dolgokat.

    Szabó Kinga Mária

    Cookie