Van egy szatmárnémeti Oscar-díjas

Kevesen tudják, hogy az Oscar-díjak kiosztásakor a vörös szőnyegen felvonuló sztárok mellett a háttérben, valamelyik eldugott teremben technikai Oscar-díjakat, úgynevezett sci-tech Oscart is osztogat a szakmai zsűri olyan személyeknek, akik maguk is nagyban hozzájárulnak a filmkészítéshez. Ilyen technikai Oscar-díjat kapott február 13-án a szatmárnémeti születésű Áfra Attila Tamás, aki az Intel csapatában dolgozott ki egy úgynevezett fénykövetési technológiát, amivel animációs filmeket vagy élő szereplős filmek vizuális effektusait lehet egyszerűbben és gyorsabban élethűbbé tenni.

Intenzív infó

Attila a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium intenzív informatika szakán irányult a számítógépes technológia felé, 2005-ben érettségizett, még abban az évben Kolozsváron informatikai alapképzésbe kezdett, 2008-ban informatikából mesteri képzésbe fogott, 2013-ban pedig doktori címet szerzett informatikában, sugárkövetés témakörben a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen párhuzamosan, kettős vezetéssel. 2015-től dolgozik az Intelnél a sugárkövető technológiára összpontosítva, ezt a filmes szakmában széles körben elérhetővé téve kapott technikai Oscar-díjat idén a Sven Woop, Carsten Benthin, Manfred Ernst és Ingo Wald alkotta Intel-csapattal.

Szobor helyett oklevél

Internetes csevegőprogramban álltunk vele szóba néhány nappal ezelőtt, elsősorban azért, hogy gratuláljunk neki a szakmai berkekben a legrangosabbnak számító díjhoz, és hogy megtudakoljuk, mi is az a fénykövetési technológia, és miért annyira fontos ez a filmvilág számára, hogy Oscar-díjjal jutalmazzák. A legtöbb technikai Oscar-díjat nem kíséri mutatós aranyszínű szobrocska, mint amilyen a színpadi díjátadókon megszokott. Általában oklevelet vagy plakettet kapnak a mérnökök, technikusok, de ez is óriási kitüntetés számukra.

Mit tud az Embree?

A sugárkövetés egy olyan algoritmus — magyarázza Attila —, ami a fénysugarak követése által fotorealisztikus képeket tud előállítani, tulajdonképpen szimulálja a fény útját, az optikai jelenségeket a virtuális világban. Az első alkotás, amelyik ennek a technológiának a kezdetleges verzióját alkalmazta, egy rövidfilm volt, a Bunny a Blue Sky Studiostól, az első egész estés animációs film pedig, ami sugárkövetéssel készült, az Ice Age – Jégkorszak című volt 2002-ben. A sugárkövetés elterjedése egy folyamat volt, nem volt hirtelen váltás. Ennek ellenére azért forradalmi, és azért kapott Oscar-díjat az Intel Embree nevet viselő fénykövetési programkönyvtára és azt ezt kidolgozó csapat, mert ez az első olyan szoftveres megoldás, ami egy általános csomagban összefoglalja a sugárkövetés építőelemeit, amely könnyen használható és beépíthető meglévő rendszerekbe. Nagyon gyors, mivel számos kutatási eredményt és innovációt tartalmaz, és mindez mindenki számára teljesen ingyenesen elérhető, mivel nyílt forráskódú. Így a filmstúdióknak nem kell saját maguknak ilyet megalkotni, s ha az Embree-t használják, akkor rengeteg időt és pénzt takarítanak meg, és a végeredmény is nagyon nagy valószínűséggel gyorsabb, mint amit ők tudtak volna megvalósítani maguktól. Hatalmas mennyiségű munka és rengeteg kutatás áll az Embree mögött, amit bárki nagyon könnyen fel tud használni, és nem kell mindenkinek külön-külön feltalálnia a kereket. Mivel az Embree által gyorsabb a renderelés (fotórealisztikus, háromdimenziós megjelenítés árnyékkal és tükrözéssel – szerk megj.), élethűbb, szebb képeket lehet megvalósítani, nagyobb művészi szabadságot kaphatnak az alkotók, a rajzolók és rendezők, mivel úgymond a lényegre tudnak koncentrálni, nem kell annyit bajlódniuk a technikai korlátozásokkal. Az volt tehát a cél, amikor tíz évvel ezelőtt az Intelnél elkezdték az Embree fejlesztését, hogy egy közös alap legyen mindenki számára a filmiparban, amelyik azért csak az utóbbi évtizedben terjedt el igazán, mivel a számítógépek hardveres rendszereinek is fel kell fejlődniük ehhez.

Elhanyagolhatatlan

Az Embree lényegében egy alapvető műveletért felel: meg tudja mondani, hogy egy adott fénysugár mit talál el a virtuális világban. Nem ismer színeket, textúrákat, csak a geometriával foglalkozik. Ha ez egy apró részletnek is tűnik, a fény a filmiparban annyira alapvető tényező, hogy az, ami ezt széles spektrumban gyorsan és megbízhatóan kezelni tudja, elhanyagolhatatlan lesz. Ráadásul nem csak a filmipar használja az Embree-t, hanem jelen van mindenféle tervezésnél, jelen van az építészetben és termékmegjelenítésekben, használják az autóiparban, és a NASA is felismerte a hasznosságát, az amerikai űrkutató intézetnél tudományos vizualizációnál használják.

Arra a kérdésre, hogy vajon az ember annyi Oscar-díjat tud-e szerezni, ahány élete van, Attila elmondta, hogy szerinte nagyon ritka, hogy többet nyerjen valaki, de elvileg van rá lehetőség. Az informatikus úgy véli, hogy talán van is olyan, aki több technikai Oscar-díjat is kapott, tehát esetében sem kizárt az újrázás. De ehhez az is nagyon fontos, hogy a megfelelő helyen, időben és témán dolgozzon az ember. Az informatika egy nagyon gyorsan változó iparág, nagyon sok újdonság van, és még több lesz.

Maradt az eddigi rutin

Attila azt mondja, az Oscar utáni élet nem sokban különbözik az Oscar előttitől, nem égnek a telefonvonalak sem otthon, sem a munkahelyén a felkérések miatt. Egyelőre nem érezhető a különbség az életvitelében, és nem is számít különösebb változásra. Nagyon nagy megtiszteltetés ez a díj, mondja, de a munka folytatódik tovább úgy, ahogy eddig is folyt, ugyanolyan izgalmas, mint amilyen eddig volt.

Princz Csaba