×
2024. 03 29.
Péntek
Auguszta
8 °C
tiszta égbolt
1EUR = 4.97 RON
1USD = 4.61 RON
100HUF = 1.26 RON
Olvasó hangja

Vásári világunk

2012.11.30 - 08:57
Megosztás:
Vásári világunk

A decemberi választások „adventje” az átlag kisembernek pünkösdi királyság is egyben, hiszen csekélységét a hatalomért és pénzért lihegők siserahada egy hónapon át a tenyerén hordozza, és a széltől is óvja. Ahogy megkezdődött a választási hadjárat, láss csodát, rögtön előkotorták a ládafiából a szürke választópolgárt, kiből, miután négy év porát lerázták róla, egyik pillanatról a másikra fontos, okos és mérvadó személyiség lett, aki csak a legjavát érdemli, és akinek a beígért jövőképe talán csak a szivárvány színeivel ecsetelhető. A kisember ugyan súlyos kételyekkel teli a választásokat illetően, de a szemfényvesztők serege addig dicséri, babusgatja és ámítja ilyenkor őt, fűt-fát is ígérve persze, hogy a végén már azt sem tudja, hol áll a feje, hogy fiú-e vagy leány.

Arisztotelész a Politika c. könyvében még azt írja, hogy a politika és az erkölcs elválaszthatatlanok, és az előbbinek az a szerepe, hogy a társadalomban a jó uralkodjon a rossz felett. Na de ez régen volt, azóta Luciferék jó munkát végeztek, és a politika az erkölcsöt már végleg száműzte, a képlet pedig leegyszerűsödött, mára minden, a hatalom is csakis a pénzről szól, annak pedig mint (Vespasianus óta) tudjuk, nincs szaga.

Jelenünkben egy zabolátlan, erőszakos, hazug választási hadjárat közepében vagyunk, ahol a színjátékok főleg az együgyű, műveletlen tömegekhez szólnak, rendezőik okosak ám, és jól tudják, hogy az effajták vannak manapság többségben. A közügyekkel ez idő alatt persze senki nem törődik, az emberek és az ország sorsa végletlenszerűen sodródik. Cicomázzák magukat és nyüzsögnek a pártok, főleg a hatalmon levők, kik a nyeregben ülve a törvényes vagy az a nélküli eszközök teljes fegyvertárát a maguk előnyére, javára fordítják. Még csak remélni sem lehet, hogy a politikai csatározások díszleteihez szükséges anyagiakat nem a mi pénzünk bánja, hiszen a hazai népi hagyományok szerint az csak természetes, hogy a tűz mellett ülő a közpénzekből gyakran markolászik. Vannak persze pénzelői is a pártoknak és jelöltjeiknek, a pártírnokok jegyzik is serényen őket, hogy győzelem esetén aztán busás jutalomban részesüljenek e jószívű emberek. A választások előbbi útszéli förgetegét az utca embere sajnos kikerülni nem tudja, régi szép kis városunkat elárasztotta a förtelem, és ádáz marakodás színhelyévé vált. Bármerre is fordulunk ah utcákon, a hatalmas költséggel készült sok ezer falragaszról és hirdetőtábláról zömében a trónoló hatalom vigyori várományosai tekintenek reánk, ki kopaszon, ki selyemfiúsan fésülve, esetenként olyan kígyótekintettel, hogy este egy sötét utcában berezelnél tőle. Viccnek is jó, hogy még egy jobbfajta illemhelyen is egy ilyen falragasz-pofa méregeti a kitárulkozókat, vigyorával nagyban megnehezítve a gondtalan megkönnyebbülést. A hatalomhoz körömszakadtáig ragaszkodók, eszközökben nem válogatva, gátlástalanul és szemérmetlenül árulják, kínálják és kelletik magukat, prostitúció ez a javából. Lapos tekintetű, kapatos korteskedők sündörögnek körülöttük a konc reményében, csoportosan járva a várost szórólapjaikkal, feltartóztatva a járókelőket, megerőszakolva a postaládáinkat. Gyalázat, hogy e tevékenységbe a politikailag még tudatlan süldő gyermekeket is bevonják. Az Újközpontban két roppant begyes, tenyeres-talpas hölgy piros blúzán egy párt jelképét himbálja lendületesen, őket egy ellenpárt állíthatta oda elriasztásként, mert ravasz ám a politikai küzdelem. Az éj leple alatt sötét settenkedők, pártmunkát végezve, saját jelöltjeiket a már kint lévő falragaszokra ragasztják, az ellenfél képeit megszaggatják, felborogatják, és ettől aztán jól érzik magukat. Még a december elsejei román ünnep is a választási hadjárat martalékává vált, e napon a hatalmon lévők a szélsőségeseket egy irdatlan zászló lengetésével, a kicsiket ezernyi zászlófiókával, az ifjakat zenével, az együgyűeket pedig 4500 adag kolbászos babbal csalogatva, édesgetve magukhoz, akár a mesében Jancsit és Juliskát a gonosz boszorka.

A kisember, a választópolgár ebben a nagy kavarodásban, zűrzavarban a fejét kapkodva csak ámul és bámul, de ezt csak röpke ideig teheti, mert megdicsőültsége tiszavirág-életű. December 9. után oda a királyság, a világ lecsendesedik, és ő újra átlátszó üveggé válik, akin az elkövetkező négy évben unottan és közömbösen néznek át a hatalom új, vagy régi-új urai.

Tisztelettel,

Dr. Zagyva Miklós