Vegyszermentes megoldásokkal próbálkozzunk!

Számos olyan kémiai anyag vesz minket körbe használati tárgyainkban, belső tereink berendezéseiben, az élelmiszerekben vagy akár a levegőben is, amelyek káros hatással lehetnek egészségünkre. Ezek általában kis mennyiségben fordulnak elő, és elsősorban hosszú távon fejtik ki hatásukat. Gondos odafigyeléssel azonban csökkenthetjük a szervezetbe kerülésük mértékét.

A HBM4EU nevű uniós projekt keretében különböző tájékoztató anyagokkal kívánják felhívni az európai lakosság figyelmét a káros anyagokra, illetve segíteni kívánnak ezek elkerülésében — a napokban a növényvédő szerekről (peszticidek) közöltek hasznos információkat, amelyeket olvasóinkkal is megosztunk.

A növényvédő szerek, vagy más néven peszticidek olyan kémiai vagy biológiai anyagok, melyekkel az ember által kártevőnek minősített élő szervezetek elpusztíthatók, vagyis jellegükből adódóan mérgek. A növényvédő szerek alkalmazása szerves része a mai mezőgazdaságnak, felhasználásuk célja a terméshozam növelése és a minőség javítása. Hatásspektrum szerinti főbb csoportjaik: rovarölő szerek (inszekticidek), gyomirtók (herbicidek), gombaölők (fungicidek), rágcsálóirtók (rodentocidok), algaölő szerek (algicidek), egyéb növényvédő szerek (pl. atkaölő, csigaölő, baktériumölő stb.).

A növényvédő szerek forgalmazása és használata szabályozott az Európai Unióban. A hatóanyagokat európai uniós szinten, a készítményeket nemzeti szinten értékelik és engedélyezik, illetve az engedélyeket meghatározott időközönként felülvizsgálják. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA) a kockázatértékelések alapján határértéket állapít meg az élelmiszerekben maximálisan megengedett növényvédőszer-maradványokra vonatkozóan, melyekre előírja a tagállamok ellenőrzési kötelezettségét is.

Lassan, de hosszú időn át

Számos felmérés során egyértelmű összefüggést állapítottak meg a növényvédő szereknek való foglalkozási kitettség és különböző egészségügyi problémák között. A növényvédő szerek egy része a helytelenül végzett növényvédelmi munkák, belélegzés, szándékos vagy véletlen lenyelés esetén — mennyiségtől függően — azonnali, akut mérgezést okozhat. Felhasználásukat rendkívüli gondossággal, az előírások betartásával kell végezni. Az emberek szervezetébe a legtöbb esetben alacsony koncentrációban, azonban hosszú időn keresztül jutnak be ezek a vegyületek. A különböző kémiai anyagok hatása összeadódhat, egymás hatását az anyagcsere során akár erősíthetik is. 

A növényvédő szerek szervezetbe történő bejutása történhet a bőrön keresztül (pl. háztartási növényvédő szerekkel történő érintkezés révén), orron át, belégzéssel (pl. permetezés során) vagy szájon keresztül (pl. élelmiszerek elfogyasztása alkalmával). A lakossági expozíció nem elhanyagolható része csak esztétikai célú, nem mezőgazdasági területeken történő növényvédőszer-használatból adódik, mint például a gyepek, a kertek, a parkok kezelése, vagy a kártevők vegyszerekkel való irtása az otthonunkban és környezetünkben.

Peszticidek és daganatok

Számos vizsgálatban a peszticideknek való kitettség mértéke összefüggést mutatott különböző típusú daganatok — például agy-, egyes vérsejt-, prosztata-, petefészek-, vese- és májdaganatok, illetve gyomor-bélrendszeri daganatok — kialakulásával. A felmérések szerint a magzati, illetve kisgyermekkori érintettség növeli a leukémia és az agydaganatok kialakulásának kockázatát a gyermekek körében is. A daganatos megbetegedéseken kívül más, az egészségre kifejtett hatásokkal is összefüggésbe hozhatók, köztük az idegrendszer és egyéb szervek fejlődési rendellenességeivel, az alacsony születési súllyal, a koraszüléssel és a magzatelhalással. Emellett hozzájárulhatnak a csökkent nemzőképesség, az asztma, az allergia, a Parkinson-kór és az Alzheimer-kór kialakulásához. Különösen veszélyeztetettek az idősek, a várandósok, továbbá a gyermekek, akiknek a szervezete érzékenyebb, és könnyebben érintkeznek ezekkel a kémiai anyagokkal, például a földön kúszva vagy a fűben játszva).

Használjunk kevesebbet!

Figyelembe véve a káros környezeti és egészségügyi hatásokat, tudatos odafigyeléssel csökkentsük a növényvédő szerek alkalmazását! Ha feltétlenül szükséges növényvédő szert használnunk, csak megbízható forrásból vásároljunk! Ügyeljünk a növényvédő szer címkéjén feltüntetett adagolásra, és az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására a saját kiskertünkben megtermelt zöldség, gyümölcs permetezése esetén is! Tartsuk be a biztonsági intézkedéseket, ha szükséges, viseljünk védőöltözéket! Ügyeljünk a növényvédő szerek biztonságos tárolására! A növényvédő szer maradéka veszélyes hulladék, kezeljük ennek megfelelően! Saját kertünkben törekedjünk a biológiai növényvédelemre, amennyiben pedig lehetséges, vásároljunk biogazdálkodásból származó zöldséget, gyümölcsöt! A zöldséget, gyümölcsöt mindig alaposan mossunk meg! Ne fogyasszuk el a kezelt déligyümölcsök héját!

Kerüljük a pázsitok, díszkertek karbantartásához a gyomirtók használatát, melyek felesleges kockázatot jelentenek az egészségre! A gyomokat kézzel vagy kerti eszközökkel távolítsuk el, illetve használjunk talajtakarást a gyomok visszaszorítására! A füvet fűnyíróval, fűkaszával vagy egyéb eszközzel nyírjuk, ne használjunk ún. totális gyomirtókat!

Otthonunkban, a különböző kártevők elleni védekezés során részesítsük előnyben a vegyszermentes megoldásokat, különösen kisgyermekek, várandósok és idős személyek környezetében.

SZFÚ